Jób 4

1 És felele a témáni Elifáz, és monda:

Awo Erifaazi Omutemani n’ayanukula ng’agamba nti,

2 Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?

“Omuntu bw’anaayogera naawe onoonyiiga? Naye ani ayinza okusirika obusirisi?

3 Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;

Laba, wayigiriza bangi, emikono eminafu wagizzaamu amaanyi.

4 A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;

Ebigambo byo byanyweza abaali bagwa, era ng’ozzaamu amaanyi amaviivi agaali gakankana.

5 Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!

Naye kaakano kikutuuseeko, oweddemu amaanyi; kikutte ku ggwe n’oggwaawo!

6 Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?

Okutya Katonda wo si bwe bwesige bwo, n’obwesimbu bwo si ly’essuubi lyo?

7 Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

“Kaakano lowooza; ani ataliiko musango eyali azikiridde? Oba wa abatuukirivu gye baali bamaliddwawo?

8 A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

Okusinziira ku kyendabye; abo abateekateeka okukola ebibi era ne basiga ebitali bya butuukirivu, bakungula bizibu.

9 Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.

Bazikirizibwa omukka Katonda gw’assa, bamalibwawo obusungu bwe.

10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

Okuwuluguma kw’empologoma, n’eddoboozi ly’empologoma enkambwe, n’amannyo g’empologoma ento gamenyeka.

11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.

Empologoma ey’amaanyi ezikirira olw’okubulwa omuyiggo, n’obwana bw’empologoma busaasaana.

12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

“Nategeezebwa ekigambo eky’ekyama, ne nkitegera okutu.

13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

Wakati mu birowoozo n’okwolesebwa kw’ekiro ng’otulo otungi tukutte omuntu,

14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

okutya n’okukankana byankwata ne bireetera amagumba gange okunyegenya.

15 Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.

Omwoyo gw’ayita mu maaso gange, obwoya bw’oku mubiri gwange ne buyimirira.

16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:

Ne buyimirira butengerera, naye saasobola kwetegereza ndabika yaabwo, n’ekifaananyi kyali mu maaso gange, ne wabaawo akasiriikiriro, ne ndyoka mpulira eddoboozi nga ligamba nti,

17 Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?

‘Omuntu afa ayinza okuba omutuukirivu okusinga Katonda? Omuntu ayinza okuba omulongoofu okusinga Omutonzi we?

18 Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:

Obanga abaddu be tabeesiga, nga bamalayika be abalanga ensobi

19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

kale kiriba kitya, abo abasula mu z’ebbumba ezirina emisingi egiri mu nfuufu, ababetentebwa n’okusinga ekiwojjolo?

20 Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

Bamalibwawo wakati w’amakya n’akawungeezi, bazikirira emirembe n’emirembe awatali abafaako.

21 Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?

Omuguwa gwa weema yaabwe gusimbulwa munda, ne bafa ng’abasirusiru.’”