Jób 4
1 És felele a témáni Elifáz, és monda:
A LAILA pane mai la o Elipaza no Temana, i mai la,
2 Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
A i hoao makou e kamailio pu me oe, e uluhua anei oe? Aka, owai la ka mea hiki ke uumi i ka olelo?
3 Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
Aia hoi; ua ao aku oe i na mea he nui, A ua hooikaika oe i na lima nawaliwali.
4 A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
Ua kukulu iluna kau olelo i ka mea e hina ana, A ua hookupaa oe i na kuli e hemo ana.
5 Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
Ano hoi, ua hiki mai ia maluna ou, a ua maule oe, Ua hoopa mai ia ia oe, a ua popilikia oe.
6 Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
Aole anei keia kou makau, a me kou manaolana, O kou mea i kuko ai, a me ka pololei o kou mau aoao?
7 Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
Ke noi aku nei au, e hoomanao oe, owai ka mea hala ole i make wale? Auhea hoi ka poe pono i hookiia'ku?
8 A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
E like me ka'u i ike ai, O na mea i waele ino, a mahi hewa, ohi no lakou ia mea hookahi.
9 Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
Ma ka ha ana o ke Akua ua make lakou, A ma ka hanu o kona mau puka ihu ua hoopauia lakou.
10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
O ka uwo ana o ka liona, o ka leo o ka liona hae, A o na niho o na liona hou, ua haki.
11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
O ka liona, ua make ia no ka nele o ka mea pio, A o na keiki o ka liona wahine, ua hele liilii lakou.
12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
Ua lawe malu ia mai kekahi olelo ia'u, A ua loaa i kuu pepeiao ka lohe iki o ia mea.
13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
Iloko o na manao ma na moeuhane i ka po, I ka manawa i pauhia ai na kanaka i ka hiamoe,
14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
Hiki mai ka makau ia'u a me ka haalulu, A hoohaalulu mai ia i ka nui o ko'u mau iwi.
15 Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
Alaila maale ae la he uhane imua o ko'u maka; Ku iho la iluna ka hulu o ko'u io:
16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:
Ku malie iho la ia, aole au i ike i kona ano; He kii imua o kou mau maka, He makani uuku, a he leo ka'u i lohe:
17 Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?
E oi anei ka pono o ke kanaka mamua o ko ke Akua? He oi anei ka maemae o ke kanaka mamua o ka Mea nana ia i hana?
18 Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
Aia hoi, aole ia i hilinai i kana poe kauwa, A hooili no ia i ka hewa maluna o kona poe anela:
19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
Heaha la hoi ka poe e noho ana i na hale lepo, Ha ka lepo ko lakou hookumu ana, ua ulupaia lakou imua o ka mu?
20 Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
Ua lukuia lakou mai kakahiaka a ke ahiahi: Ua make loa lakou, aohe mea nana i manao.
21 Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?
Aole anei e nalo wale aku ko lakou maikai ana? Make no lakou me ka naauao ole.
