Jób 31
1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
I made a covenant with mine eyes; and how should I fix my regard upon a maid?
2 És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
For what would have been [my] portion of God from above, and what the heritage of the Almighty from on high?
3 Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
Is not calamity for the unrighteous? and misfortune for the workers of iniquity?
4 Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
Doth not he see my ways, and number all my steps?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
If I have walked with falsehood, and my foot hath hasted to deceit,
6 Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
(Let me be weighed in an even balance, and God will take knowledge of my blamelessness; )
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
If my step have turned out of the way, and my heart followed mine eyes, and if any blot cleaveth to my hands;
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
Let me sow, and another eat; and let mine offspring be rooted out.
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
If my heart have been enticed unto a woman, so that I laid wait at my neighbour's door,
10 Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
Let my wife grind for another, and let others bow down upon her.
11 Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
For this is an infamy; yea, it is an iniquity [to be judged by] the judges:
12 Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
For it is a fire that consumeth to destruction, and would root out all mine increase.
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
If I have despised the cause of my bondman or of my bondmaid, when they contended with me,
14 Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
What then should I do when God riseth up? and if he visited, what should I answer him?
15 Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
Did not he that made me in the womb make him? and did not One fashion us in the womb?
16 Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
If I have withheld the poor from [their] desire, or caused the eyes of the widow to fail;
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
Or have eaten my morsel alone, so that the fatherless ate not thereof,
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
(For from my youth he grew up with me as with a father, and I have guided the [widow] from my mother's womb; )
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
If I have seen any perishing for want of clothing, or any needy without covering;
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
If his loins have not blessed me, and if he were not warmed with the fleece of my lambs;
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
If I have lifted up my hand against an orphan, because I saw my help in the gate:
22 A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
[Then] let my shoulder fall from the shoulder-blade, and mine arm be broken from the bone!
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
For calamity from God was a terror to me, and by reason of his excellency I was powerless.
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
If I have made gold my hope, or said to the fine gold, My confidence!
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
If I rejoiced because my wealth was great, and because my hand had gotten much;
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
If I beheld the sun when it shone, or the moon walking in brightness,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
And my heart have been secretly enticed, so that my mouth kissed my hand:
28 Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
This also would be an iniquity for the judge, for I should have denied the God who is above.
29 Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
If I rejoiced at the destruction of him that hated me, and exulted when evil befell him;
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
(Neither have I suffered my mouth to sin by asking his life with a curse; )
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
If the men of my tent said not, Who shall find one that hath not been satisfied with his meat? —
32 (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
The stranger did not lodge without; I opened my doors to the pathway.
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
If I covered my transgressions as Adam, by hiding mine iniquity in my bosom,
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
Because I feared the great multitude, and the contempt of families terrified me, so that I kept silence, and went not out of the door, ...
35 Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
Oh that I had one to hear me! Behold my signature: let the Almighty answer me! And let mine opponent write an accusation!
36 Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
Would I not take it upon my shoulder? I would bind it on to me [as] a crown;
37 Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
I would declare unto him the number of my steps; as a prince would I come near to him.
38 Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
If my land cry out against me, and its furrows weep together;
39 Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
If I have eaten the fruits thereof without money, and have tormented to death the souls of its owners:
40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.
Let thistles grow instead of wheat, and tares instead of barley. The words of Job are ended.
