< Jób 29 >

1 Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
Job in athusei ajom kit in:
2 Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
Pathen in eina chin hoi jing lai kum chemangsa ho kagel doh kit e.
3 Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, s világánál jártam a setétet;
Kamasang lampi eivah peh a muthim lah a bitsel a kana vale lai.
4 A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
Pathen toh golcha a ka in a apansah lai, aluboh pen a kapan lai chu hileh.
5 Mikor még a Mindenható velem volt, és körültem voltak gyermekeim;
Hatchungnung pachu kakoma aum jing lai, chuleh kachate kakimvel a anaum laijin,
6 Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
Kabongpi ten bongnoi ninglhing set a asosah thei laiju chuleh kahon na keh hon olive thao alondoh sah laiju chu hileh.
7 Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
Khopi kelkot phung kajot a ja um tahtah le lamkai len leh lalte ho toh katou khomle lai nikho ho chu hileh,
8 Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
Khangdong hon eimu teng ule eipel doh jiuva upa tehseho jengin jong akoma kahung tengle jana neitah a adindoh ji laiju.
9 A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
Leng chapate jong thipbeh a aum uva chule akam uva akhut u akoi uva.
10 A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
Khopi sung vaipo lenpen pen ho thipchet a adin uva jabolna a adin uva aleiju atuh chahkheh uva.
11 Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
Kathu japha ho jousen eipahcha uvin, eimu kha jousen phatechan eihoupi jiuve.
12 Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
Ijeh inem itile mivaicha ten angaichat nau leh chagate kithopina ngaicha ho chu kakithopi jin ahi.
13 A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
Keiman kinepna beimi ho chu kaki thopin ahile amahon phatthei eiboh jiuve, chule meithai ho lungthim kakipa doh sah jin, chuteng amahon la asajiuve.
14 Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
Kabol jouse chu lungtheng sellin kabol in chonphat nan sangkhol chol bangin eikhu khume, chule thutan dihna chu lukop bangin kakikop e.
15 A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
Mitcho ho din mitchang tenin kapang in, chule elbai ho din akeng tenin kapange.
16 A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
Chaga pabeite din mipan kapang in chuleh het khahlou hel miho jong kithopi angaichat nau vah kapanpi ji e.
17 Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
Keiman Pathen neilou mi engse ho ha kasuhbal peh jin, chuleh gimbol a um chu aha a konin kasalhah peh ji'e.
18 Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
Hinkho pha sautah kahin man nung hin tahbeh mongin kathi tengle kainko ten eikimvel unte tin kana gel’e.
19 Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
Ijeh inem itile, thingphung ajung hon twi lah aphah a abah ho daitwi in achap nou jing tobang kahi.
20 Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
Jabolna thah thah kachunga kilong louhel in eikipe jing jin, chuleh kathahatna jong tang louhel in akibelap jinge.
21 Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
Amichang cheh in kathumopna angaijun kathusei ding hi amahon thipchet in angah uve.
22 Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájok beszédem.
Chuleh kasei chai tengle amahon belap ding anei ji pouve, Kathumop chun amaho alung lhai sah jeh u chun.
23 Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
Mihem ten gojuh ding kinem tah a anga jing bangun amahon kathusei ding kinem tah in angah jiuvin, kathusei ho chu chavang gotwi bangin adon uve.
24 Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
Amaho alunglhah teng uleh ken amaho chu nuiseuvin kave jin ahileh mailhai sel a kavet chu amaho a din manlu tah ahiji.
25 Örömest választottam útjokat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
Haosapu bangin amahon atoh diu kaseipeh in sepai hon lah a chun lengpa bangin kacheng in chuleh lengvai ho kalhamon jin ahi.

< Jób 29 >