Jób 28

1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

“Nitie kama ikunyoe fedha kod kama ilenyoe dhahabu.

2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

Chuma ikunyo koa e lowo, kendo mula ilenyo kigolo kuom kite.

3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

Ji kunyo kite ma nengogi tek kuonde matut mogik kendo motimo mudho, omenyo nyaka ei buche maboyo miwuoro, nyaka kuonde molil ti, mondo onwangʼie kite mabeyo.

4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

Opowo kor gode modhi mabor gi kuonde ma ji odakie, mochop nyaka kuonde ma ji ok wuothie; ka giliero e tonde marundore koni gi koni.

5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

Lowo e kama chiemo wuokie, to pinyne ibaroe lwendni gi mach.

6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

Lwendinigo ema kite ma nengogi tek miluongo ni Safir wuokie kendo buru ema otingʼo dhahabu.

7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

Kuom winy machamo ringʼo, onge moro amora mongʼeyo yore manie buchego, kendo onge achuth mosenene gi wangʼe.

8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

Ondiegi mager pok nowuotho kuondego, kendo kata sibuor pok oruto kuno.

9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

Ji baro lwanda matek ka chuma kendo thulo gode oko gie tiendegi.

10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

Otucho kor lwanda; mi wengene ne mwandu duto manie kor gode.

11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

Omanyo kuonde ma aore ochakoree, mi okel gik mopandi e lela.

12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

“To rieko to diyud kanye? Koso ere kuma ngʼeyo wuokie?

13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

Dhano mangima ok ongʼeyo kaka iyude; kendo ok oyudre e piny joma ngima.

14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Kut wacho ni, ‘Oonge e iya;’ to nam wacho ni, ‘Oonge koda ka.’

15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

Ok nyal ngʼiewe gi dhahabu maler mogik kendo nengone ok nyal pim gi fedha.

16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

Ok nyal ngʼiewe gi dhahabu mokuny Ofir, kata gi kite ma nengogi tek kaka Oniks kata Safir.

17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

Dhahabu kata kite mamil ma nengogi tek ok nyal pimego bende ok nyal pime gi gima olos gi dhahabu.

18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

Kit nam ma nengone tek kod kit ombo marieny ok di wuo kuomgi nikech nengo rieko oyombo nengo kit rubi maratiglo.

19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

Kata mana kit topaz mokuny Kush ok nyal pim kode; ok nyal ngʼiewe gi dhahabu malerie mogik.

20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

“To rieko to diyud kanye? Koso ere kuma ngʼeyo wuokie?

21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

Opondo ne wenge gik mangima duto, kendo opande koda kane winy mafuyo e kor polo.

22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)

Kethruok gi tho jowacho ni, ‘Humbe kende ema osechopo e itwa!’

23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

Nyasaye ema ongʼeyo yo miyudego kendo en kende ema ongʼeyo kama odakie,

24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

nikech wengene okwako tungʼ piny gi tungʼ piny kendo oneno gimoro amora manie bwo polo.

25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

Kane oguro teko mar yamo kendo opimo giko nembe,

26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

kane ogolo chik ne koth kendo ogoro yor mil polo,

27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

e kinde mane onenoe rieko mi opimo berne kaka chalo mi onwangʼo.

28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

Kendo nowachone dhano ni, ‘Luoro Ruoth Nyasaye kelo rieko, kendo ka idwaro bedo gi ngʼeyo to nyaka iwe richo!’”