Jób 28

1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

Наистина има рудница за сребро, И място, гдето злато се плави.

2 A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

Желязото се взема из земята, И медта се лее от камъка.

3 Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

Човекът туря край на тъмнината, И издирва до най-далечните места, Камъните в тъмнината и в мрачната сянка.

4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

Далеч то човешко жилище, гдето нозе не стъпват, Той си отваря рудница; Окачени далеч от човеците рудничарите се люлеят.

5 Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

Колкото за земята, от нея произлиза хлябът? И под нея се разравя като че ли с огън.

6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

Камъните и са място на сапфир, И златна пръст има в нея.

7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

Хищна птица не знае тоя път И окото на сокол не го е видяло.

8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

Горделивите зверове не са стъпвали по него; Лъв не е заминавал през него.

9 Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

Човекът простира ръката си върху канарите, Превръща планините из корен.

10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

Разсича проломи между скалите; И окото му открива всичко що е скъпоценно

11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

И ограничава капането на водите; И скритото изважда на бял свят.

12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

Но мъдростта, где ще се намери? И где е мястото на разума?

13 Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

Човекът не познава цената й; И тя не се намира в земята на живите,

14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Бездната казва: Не е у мене. И морето казва: Не е у мене.

15 Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

Не може да се придобие със злато; И сребро не може да се претегли в замяна с нея.

16 Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

Не може да се оцени с офирско злато, Със скъпоценен оникс и сапфир.

17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

Злато и кристал не могат се сравни с нея, Нито може да се размени с вещи от на-чисто злато.

18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

Не ще се спомене корал или кристал за покупката й. Защото цената на мъдростта е по-висока от скъпоценните камъни.

19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

Топаз етиопски не ще се сравни с нея; Не ще се оцени тя с чисто злато.

20 A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

От, где прочее, дохожда мъдростта? И где е мястото на разума?

21 Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

Понеже е скрита от очите на всичките живи, И утаена от въздушните птици.

22 A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)

Гибелта и смъртта казват: С ушите си чухме слух за нея.

23 Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

Бог разбира пътя й, И Той знае мястото й;

24 Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

Понеже Той гледа до земните краища, И вижда под цялото небе,

25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

За да претегля тежината на ветровете, И да измерва водите с мярка.

26 Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

Когато направи закон за дъжда, И път за светкавицата на гръма,

27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

Тогава Той я видя и изяви; Утвърди я, да! И я изследва;

28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

И каза на човека: Ето, Страх от Господа, туй е мъдрост, И отдалечаване от злото, това е разум.