< Jób 22 >

1 Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
Darauf antwortete Eliphas, der Temaniter, und sprach:
2 Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
Mag auch ein Mann Gott etwas nützen? Es nützt ja der Verständige nur sich selbst.
3 Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
Hat der Allmächtige Freude, wenn du gerecht bist? Ist's ihm ein Gewinn, wenn du in Unschuld wandelst?
4 A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
Straft er dich wegen deiner Gottesfurcht, und geht er darum mit dir ins Gericht?
5 Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
Sind nicht deine Missetaten groß und deine Schulden ohne Ende?
6 Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
Du hast wohl deine Brüder gepfändet und den Entblößten die Kleider ausgezogen;
7 Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
vielleicht hast du dem Müden kein Wasser zu trinken gegeben oder dem Hungrigen das Brot versagt.
8 A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
Der Mächtige hat das Land bekommen, und der Angesehene wohnte darin.
9 Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
Du hast Witwen leer fortgeschickt und die Arme der Waisen zusammenbrechen lassen.
10 Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
Darum liegst du in Banden und hat Furcht dich plötzlich überfallen.
11 Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
Oder siehst du die Finsternis nicht und die Wasserflut, die dich bedeckt?
12 Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
Ist Gott nicht himmelhoch? Siehe doch die höchsten Sterne, wie hoch sie stehen!
13 És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
Und du denkst: «Was weiß Gott! Sollte er hinter dem Dunkel richten?
14 Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
Die Wolken hüllen ihn ein, daß er nicht sehen kann, und er wandelt auf dem Himmelsgewölbe umher!»
15 Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
Willst du den alten Weg befolgen, den die Bösewichte gegangen sind,
16 A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
die weggerafft wurden von der Flut, deren Fundament der Strom wegriß,
17 A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
die zu Gott sprachen: «Hebe dich weg von uns!» und «was könnte der Allmächtige einem tun?»
18 Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
Und er hatte doch ihre Häuser mit Gütern erfüllt! Doch der Gottlosen Rat sei fern von mir!
19 Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
Die Gerechten werden es sehen und sich freuen, und der Unschuldige wird ihrer spotten:
20 Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
«Fürwahr, unsere Widersacher werden vertilgt, und das Feuer hat ihren Überrest verzehrt.»
21 Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
Befreunde dich doch mit Ihm und mache Frieden! Dadurch wird Gutes über dich kommen.
22 Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
Nimm doch Belehrung an aus seinem Mund und lege seine Worte in dein Herz!
23 Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
Wenn du dich zu dem Allmächtigen kehrst, so wirst du aufgerichtet werden, wenn du die Ungerechtigkeit aus deiner Hütte entfernst.
24 Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
Wirf das Gold in den Staub und das Ophirgold zu den Steinen der Bäche,
25 És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
so wird der Allmächtige dein Gold und dein glänzendes Silber sein!
26 Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
Dann wirst du dich an dem Allmächtigen ergötzen und dein Angesicht zu Gott erheben;
27 Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
du wirst zu ihm flehen, und er wird dich erhören, und du wirst deine Gelübde bezahlen.
28 Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
Was du vornimmst, das wird dir gelingen, und ein Licht wird auf deinen Wegen leuchten.
29 Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
Führen sie abwärts, so wirst du sagen: «Es geht empor!» Und wer die Augen niederschlägt, den wird er retten.
30 Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
Er wird [selbst] den freilassen, der nicht unschuldig ist: durch die Reinheit deiner Hände wird er entrinnen.

< Jób 22 >