Jób 19
1 Felele pedig Jób, és monda:
Bvt Iob answered, and said,
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
Howe long will yee vexe my soule, and torment me with wordes?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Ye haue now ten times reproched me, and are not ashamed: ye are impudent toward mee.
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
And though I had in deede erred, mine errour remaineth with me.
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
But in deede if ye will aduance your selues against me, and rebuke me for my reproche,
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Know nowe, that God hath ouerthrowen me, and hath compassed me with his net.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Beholde, I crie out of violence, but I haue none answere: I crie, but there is no iudgement.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Hee hath hedged vp my way that I cannot passe, and he hath set darkenesse in my paths.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Hee hath spoyled mee of mine honour, and taken the crowne away from mine head.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
He hath destroyed mee on euery side and I am gone: and he hath remoued mine hope like a tree.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
And he hath kindled his wrath against me, and counteth mee as one of his enemies.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
His armies came together, and made their way vpon me, and camped about my tabernacle.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
He hath remooued my brethre farre from me, and also mine acquaintance were strangers vnto me.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
My neighbours haue forsaken me, and my familiars haue forgotten me.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
They that dwel in mine house, and my maydes tooke me for a stranger: for I was a stranger in their sight.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
I called my seruant, but he would not answere, though I prayed him with my mouth.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
My breath was strange vnto my wife, though I prayed her for the childrens sake of mine owne body.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
The wicked also despised mee, and when I rose, they spake against me.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
All my secret friends abhorred me, and they whome I loued, are turned against me.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
My bone cleaueth to my skinne and to my flesh, and I haue escaped with the skinne of my teeth.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Haue pitie vpon me: haue pitie vpon me, (O yee my friendes) for the hande of God hath touched me.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Why do ye persecute me, as God? and are not satisfied with my flesh?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
Oh that my wordes were nowe written! oh that they were written euen in a booke,
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
And grauen with an yron pen in lead, or in stone for euer!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
For I am sure, that my Redeemer liueth, and he shall stand the last on the earth.
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
And though after my skin wormes destroy this bodie, yet shall I see God in my flesh.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
Whome I my selfe shall see, and mine eyes shall beholde, and none other for me, though my reynes are consumed within me.
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
But yee sayde, Why is hee persecuted? And there was a deepe matter in me.
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Be ye afraide of the sworde: for the sworde will be auenged of wickednesse, that yee may knowe that there is a iudgement.
