Jób 13
1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
Behold, my eye has seen all these things, and my ear has heard, and I have understood each one.
2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
In conformity with your knowledge, I also know. I am not inferior to you.
3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
Yet I speak this way to the Almighty, and I desire to argue with God,
4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
having first shown that you fabricate lies and cultivate perverse teachings.
5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
And I wish that you would remain silent, so that you would be counted among the wise.
6 Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
Therefore, listen to my correction, and pay attention to the judgment of my lips.
7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
Does God require your lie, so that you would speak deceitfully for him?
8 Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
Have you taken his place, and do you struggle to give judgment in favor of God?
9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
Or, will it please him, from whom nothing can be concealed? Or, will he be deceived, like a man, by your deceitfulness?
10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
He will accuse you because in secret you have preempted his presence.
11 Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
As soon as he moves himself, he will disturb you, and his dread will fall over you.
12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
Your remembrance will be compared to ashes, and your necks will be reduced to clay.
13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
Be silent for a little while, so that I may speak whatever my mind suggests to me.
14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
Why do I wound my flesh with my teeth, and carry my soul in my hands?
15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
And now, if he would kill me, I will hope in him; in this, truly, I will correct my ways in his sight.
16 Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
And he will be my savior, for no hypocrite at all will approach in his sight.
17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
Listen to my words, and perceive an enigma with your ears.
18 Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
If I will be judged, I know that I will be found to be just.
19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
Who is it that will go to judgment with me? Let him approach. Why should I be consumed in silence?
20 Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
Do not do such things to me twice, and then I will not hide from your face.
21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
Take your hand far away from me, and do not let your dread terrify me.
22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
Call me, and I will answer you, or else I will speak, and you can answer me.
23 Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
How many iniquities and sins do I have? Reveal my crimes and offenses to me.
24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Why do you conceal your face and consider me to be your enemy?
25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
Against a leaf, which is carried away by the wind, you reveal your power, and you pursue dry straw.
26 Hogy ily sok keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
For you write bitter things against me, and you want to consume me for the sins of my youth.
27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
You have put my feet on a tether, and you have observed all my paths, and you have considered the steps of my feet.
28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
I will be left to decay like something rotten and like a garment that is being eaten by moths.
