Jeremiás 46

1 Ez a szó, a melyet az Úr szólott Jeremiás prófétának a pogányok felől;

Daytoy ti sao ni Yahweh nga immay kenni Jeremias a profeta maipanggep kadagiti nasion.

2 Égyiptom felől, a Nékó Faraónak, Égyiptom királyának serege felől, a mely az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben vala, a melyet megvere Nabukodonozor, a babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:

Maipapan iti Egipto: “Maipanggep daytoy iti armada ni Faraon Neco nga ari ti Egipto nga adda idiay Carkemis iti asideg ti Karayan Eufrates. Daytoy ti armada a pinarmek ni Nebucadnesar nga ari ti Babilonia iti maika-uppat a tawen a panagturay ni Jehoiakim a putot ni Josias, a kas ari ti Juda:

3 Készítsetek vértet és paizst, és induljatok a harczra.

Isaganayo dagiti babassit ken dagiti dadakkel a kalasag, ket mapankayo makigubat.

4 Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok a kopjákat, öltsétek fel a pánczélokat.

Isaganayo dagiti kabalio ket agsakaykayo kadagitoy, dakayo a kumakabalio. Agpuestokayo, ken aghelmetkayo. Asaenyo dagiti gayang ken agkabalkayo.

5 Mit látok? Ők megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelől félelem, azt mondja az Úr.

Ania ti makitak ditoy? Mabutbutengda unay ken agtatarayda, ta naparmeken dagiti soldadoda. Agtatarayda nga aglemmeng ket saanda a tumalliaw. Adda panagbuteng iti sadinoman—kastoy ti pakaammo ni Yahweh—

6 Nem futhat el a gyors, és az erős sem menekülhet el; észak felé, az Eufrátes folyó mellett legyőzetnek és elhullanak.

saan a makaadayo dagiti napartak a tumaray, ket saan a makalibas dagiti soldado. Maitibkolda iti amianan ket matumbada iti igid ti Karayan Eufrates.

7 Kicsoda ez, a ki növekedik, mint a folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott vizű folyamok?

Siasino daytoy a dumakkel a kas iti Karayan Nilo, a dagiti danumna ket agallo-allon a kas kadagiti karayan?

8 Égyiptom növekedik úgy, mint a folyóvíz és mint a megháborodott vizű folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek, ellepem a földet, elvesztem a várost és a benne lakókat.

Dumakkel ti Egipto a kas iti Karayan Nilo, ket agallo-allon dagiti danumna a kas iti karayan. Kuna daytoy, 'Dumakkelak; lapunusek ti daga. Dadaelek dagiti siudad ken dagiti agnanaed kadagitoy.

9 Jőjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek, jőjjenek ki a vitézek, a szerecsenek és a Libiabeliek, a kik paizst viselnek, és a Lidiabeliek, a kik kézívet viselnek!

Sumang-atkayo, dakayo a kabalio. Agungetkayo, dakayo a karuahe. Paruarenyo dagiti soldado, Cus ken Put, lallaki a maingel ken addaan kadagiti kalasag, ken Ludim, lallaki a nalaing a pumapana.'

10 Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek Urának büntető napja, hogy bosszút álljon ellenségein. És a fegyver felemészt és jól lakik és megrészegül az ő vérökkel, mert áldozatja lesz az Úrnak, a Seregek Urának észak földén, az Eufrátes folyó mellett.

Daytanto ti aldaw a panagibales ti Apo a ni Yahweh a Mannakabalin-amin, ket balsennanto dagiti kabusorna. Mangalun-onto ti kampilan ket mapnekto daytoy. Inumento daytoy dagiti darada. Ta addanto daton para iti Apo a ni Yahweh a Mannakabalin-amin iti akin-amianan a daga iti igid ti Karayan Eufrates.

11 Menj föl Gileádba, és végy balzsamot te szűz, Égyiptomnak leánya: hiába sokasítod az orvosságokat, nincs gyógyír számodra!

Sumang-atka idiay Galaad ket mangalaka iti agas, sika a birhen nga anak a babai ti Egipto. Awan serserbi ti panangikabilmo iti adu nga agas iti bagim. Awan ti makapaimbag kenka.

12 Hallották a pogányok a te gyalázatodat, és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten együtt estek el.

Nangngeg dagiti nasion ti pannakaibabainmo. Napunno ti daga kadagiti panagdungdung-awmo, ta agdidinnungpar dagiti soldado; ket mapasagda a padapada.”

13 Az a szó, a melyet az Úr Jeremiás prófétához szólott, Nabukodonozornak, a babiloni királynak eljövetele felől az Égyiptom földének megverésére:

Kastoy ti sao nga imbaga ni Yahweh kenni Jeremias a profeta idi immay ni Nebucadnesar nga ari ti Babilonia ket rinautna ti daga ti Egipto:

14 Hirdessétek Égyiptomban és híreszteljétek Migdólban, híreszteljétek Nófban és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elő, és készítsd fel magadat, mert fegyver emészti meg a te kerületeidet.

“Ipadamagmo iti Egipto ket ipangngegmo iti Migdol ken Memfis. Kinunada iti Tapanes, 'Agpuestokayo ken agsaganakayo, a mangikaluya kadagiti bagbagiyo, ta alun-unento ti kampilan dagiti amin nga adda iti aglawlawyo.

15 Miért verettek le a te erőseid? Nem állhattak meg, mert az Úr rettentette el őket.

Apay ngarud a timmaray ti didiosenyo a ni Apis? Apay a saan a makatakder ti didiosenyo a kalakian a baka. Tinulid isuna ni Yahweh.

16 Megsokasította a tántorgót, egyik a másikra hullott, és ezt mondották: Kelj fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz és a mi szülőföldünkre az erőszakoskodó fegyver elől.

Naynayunanna ti bilang dagiti maitibtibkol. Matumtumba dagiti soldado ket uray da la agpipinnandag. Ibagbagada, “Tumakdertayo. Agawidtayon. Agsublitayo kadagiti tattaotayo, iti daga a nakaiyanakantayo. Panawantayon daytoy a kampilan a mangparparmek kadatayo.”

17 Ezt kiáltják akkor: A Faraó, Égyiptom királya, a háborúságnak királya, elhaladta a rendelt időt.

Imbagada sadiay, “Ni Faraon nga ari ti Egipto ket maysa laeng nga ariwawa, maysa a tao a nangitulok a mapukaw ti gundawayna.”

18 Élek én, azt mondja a király, a kinek a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy áll a hegyek között, és mint a Kármel a tenger között, úgy jő el.

“Siak a Dios nga adda iti agnanayon—kastoy ti pakaammo ti ari—ni Yahweh a Mannakabalin-amin ti naganko, addanto umay a kas iti Bantay Tabor ken Bantay Carmel iti igid ti baybay.

19 Készíts magadnak elköltözésre való edényeket, Égyiptom leányának lakosa, mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná lesz.

Isaganayo dagiti gargaretyo para iti pannakaipanawyo a kas balud, dakayo nga annak a babbai nga agnanaed idiay Egipto. Ta ti Memfis ket agbalinto a makapabuteng ken langalang, isu nga awanto iti agnaed sadiay.

20 Szép üszőtinó Égyiptom, de pusztulás tör reá észak felől.

Ti Egipto ket maysa a napintas nga urbon a baka, ngem umayto ti insekto nga agkagat a naggapu iti amianan. Umayto daytoy.

21 Még zsoldosai is olyanok ő közöttök, mint a hízlalt borjúk, de ők is meghátrálnak, egyetemlegesen elfutnak, meg nem állanak, mert romlásuk napja jön reájok, az ő megfenyíttetésök ideje.

Dagiti natangdanan a soldadona ket kasla napalukmeg a baka, ngem agsanudda ken agtarayda. Saanda a sangsangkamaysa a makiranget, ta umayto ti aldaw ti pannakadidigrada, ti tiempo ti pannakadusada.

22 Az ő szava mint a csúszó kígyóé, mert nagy sereggel indulnak, és szekerczékkel jőnek ellene, mint a favágók.

Agkarasakas ti Egipto a kas iti uleg ken aguyas nga umadayo, ta um-umayen dagiti kabusorna. Agturongda kenkuana a kas kadagiti lallaki a pumupukan iti kayo a nagtagiwasay.

23 Kivágják az ő erdejét, azt mondja az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.

Putdendanto dagiti kaykayo kadagiti kabakiran—kastoy ti pakaammo ni Yahweh—uray no kabakbakiran daytoy. Ta ad-adunto dagiti kabusor ngem kadagiti dudon, a saan a mabilang.

24 Megszégyenül Égyiptom leánya, északi nép kezébe jut.

Mapabainanto ti anak a babai ti Egipto. Maiyawatto isuna kadagiti tattao a naggapu iti amianan.”

25 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ímé, én megfenyítem Nó-Ammont és a Faraót és Égyiptomot és az ő isteneit és királyait, mind a Faraót, mind azokat, a kik bíznak benne.

Kuna ni Yahweh a Mannakablin-amin a Dios ti Israel, “Dumngegkayo, dandanin ti panangdusak kenni Amon a didiosen ti Tebes, ni Faraon, iti Egipto ken kadagiti didiosenna, dagiti ari daytoy a Faraon, ken dagiti agtaltalek kadakuada.

26 Odaadom őket az ő lelkök keresőinek kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, és az ő szolgáinak kezébe; de azután úgy lakoznak abban, mint azelőtt, azt mondja az Úr.

Iyawatkonto ida kadagiti mangayat a mangkettel iti biagda, iti ima ni Nebucadnesar nga ari ti Babilonia ken kadagiti adipenna. Ket kalpasan daytoy, addanto manen agnaed iti Egipto a kas idi un-unana nga al-aldaw—kastoy ti pakaammo ni Yahweh.”

27 És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messziről, és a te magodat is az ő fogságuk földéről, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.

Ngem sika, Jacob nga adipenko, saanka nga agbuteng. Saanka a maupay, Israel, ta dumngegka, umadanin ti panangisublik kenka manipud iti adayo, ken dagiti kaputotam manipud iti daga a nakaipananda a kas balud. Ket agsublinto ni Jacob, makasarak iti kappia ken natalgedto, ket awanto ti siasinoman a mamagbuteng kenkuana.

28 Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kivetettelek téged, néked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.

Sika Jacob nga adipenko, saanka nga agbuteng—kastoy ti pakaammo ni Yahweh—ta addaak kenka, iyegkonto ngarud ti naan-anay a pannakadadael maibusor kadagiti amin a nasion a nangiwarawaraak kenka. Ngem saanka a dadaelen a naan-anay. Ngem sililinteg nga aturenka ken dusaenkanto a dusaen.”'''