Jeremiás 45

1 Az a szó, a melyet Jeremiás próféta szóla Báruknak, Néria fiának, mikor ő könyvbe írá e szókat Jeremiás szájából, Jójákimnak, Jósiás, Júdabeli király fiának negyedik esztendejében, mondván:

Judah gam’a, Josiah chapa Jehoiakim lengvaipoh kal kumli lhin in, Jeremiah themgaopan Neria chapa Baruch kom’a thu aseipih in, Baruch in athusei jouse chu lekhabua ajihlut in. Aman hitin aseiye.

2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, te néked, Báruk:

Baruch ngaiyin, Israel Pathen in hitin aseiye.

3 Ezt mondottad: Jaj mostan nékem, mert az Úr az én bánatomra fájdalmat adott, elfáradtam az én fohászkodásomban, és nyugodalmat nem találtam.

Nangin, kathoh gim valtai; Kathoh natnahi keidin avaltai. Ahinla Pakaiyin eipehbe nalaiye. Keima athipai ding kahitai chule kicholdo phat kaneitapoi.

4 Ezt mondd néki: Ezt mondja az Úr: Ímé, a kiket én felépítettem, elrontom, és a kiket én beplántáltam, kiszaggatom, és pedig az egész földön.

Vo Baruch, Pakaiyin hitin aseiye. Keiman kasah dohsa hiche nam mite hi kaphet lhah ding, chule kaphusa chu kabodoh ding ahi.

5 És te kivánsz-é magadnak nagyokat? Ne kivánj; mert ímé én veszedelmet bocsátok minden testre, ezt mondja az Úr, és a te lelkedet zsákmányul adom néked, minden helyen, a hová elmégy.

Nang le nang kikhoh sah’a, chan-loupi bou naki hol ham? Hiti chun boldan, keiman mijouse chunga hamsetna kalhun sah ding ahibouve. Amavang, keiman nachena lam lam’a, nahinkho kahoipih ding nahi, tin Pakaiyin aseiye, ati.