Jeremiás 42

1 Eljöve pedig a csapatoknak minden tisztje, és Jóhanán, Káreának fia, és Jazánia, Ozániának fia, és az egész nép kicsinytől fogva nagyig,

Kalpasanna, amin dagiti mangidadaulo iti armada, ni Johanan a putot ni Karea, ni Azarias a putot ni Hosaias, ken amin dagiti tattao manipud iti kanunummoan agingga iti katatan-okan ket immasidegda kenni Jeremias a profeta.

2 És mondának Jeremiás prófétának: Hallgasd meg alázatos kérésünket, és könyörögj érettünk az Úrnak, a te Istenednek mind e maradékért; mert kevesen maradtunk meg a sokaságból, mint a te szemeid jól látnak minket;

Kinunada kenkuana, “Palubosannakami koma nga ibagami kenka dagiti kiddawmi. Ikararagannakami kenni Yahweh a Diosmo para kadagitoy a tattao a nabatbati gapu ta sumagmamanokami laengen, kas makitam met.

3 És jelentse meg nékünk az Úr, a te Istened az útat, a melyen járjunk, és a dolgot, a mit cselekedjünk.

Kiddawem kenni Yahweh a Diosmo nga ibagana kadakami ti dalan a rumbeng a turongenmi ken ti rumbeng nga aramidenmi.”

4 És monda nékik Jeremiás próféta: Meghallottam. Ímé, én könyörgök az Úrnak, a ti Isteneteknek a ti beszédeitek szerint, és mindazt, a mit felel az Úr néktek, megjelentem néktek, el nem titkolok semmit tőletek.

Isu a kinuna kadakuada ni Jeremias a profeta, “Nangngegko ti kiddawyo. Dumngegkayo, agkararagak kenni Yahweh a Diosyo a kas iti kiniddawyo. Aniaman ti sungbat ni Yahweh, ibagakto kadakayo. Awan ti ilimedko kadakayo.”

5 Ők pedig mondának Jeremiásnak: Az Úr legyen ellenünk tökéletes és igaz tanúbizonyság, ha nem mind ama beszéd szerint cselekszünk, a melylyel elküld téged mi hozzánk az Úr, a te Istened.

Kinunada kenni Jeremias, “Ni Yahweh koma ti agbalin a pudno ken mapagtalkan a saksi maibusor kadakami no saanmi nga aramiden ti amin nga ibaga kadakami ni Yahweh a Diosmo nga aramidenmi.

6 Ha jó, ha rossz, hallgatni fogunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, a melyért mi téged ő hozzá küldünk; hogy jó dolgunk legyen, mert mi hallgatunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.

Nasayaat man wenno dakes daytoy, tungpalenminto ti timek ni Yahweh a Diostayo a pangibabaonanmi kenka, tapno awanto ti pakaan-anoanmi no tungpalenmi ti timek ni Yahweh a Diostayo.”

7 Lőn pedig tíz nap múlva, hogy szóla az Úr Jeremiásnak.

Ket napasamak a kalpasan ti sangapulo nga aldaw, immay ti sao ni Yahweh kenni Jeremias.

8 És odahívá Jóhanánt, Káreának fiát, és a seregeknek minden tisztjét, a kik vele valának, és az egész népet kicsinytől fogva nagyig.

Isu a pinaayaban ni Jeremias ni Johanan a putot a lalaki ni Karea ken dagiti amin a pangulo ti armada a kaduana, ken dagiti amin a tattao manipud iti kanunumoan agingga iti katatan-okan.

9 És monda nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene, a kihez küldöttetek engem, hogy megjelentsem előtte a ti könyörgésteket:

Ket kinunana kadakuada, “Ni Yahweh a Dios ti Israel, a nangibaonanyo kaniak tapno maidatagko iti sangoananna ti kiddawyo. Kastoy ti kuna ni Yahweh,

10 Ha állandóan megmaradtok e földön, felépítlek titeket és el nem rontlak, és elplántállak titeket és ki nem gyomlállak: mert megbántam a gonoszt, a mit cselekedtem veletek.

'No agsublikayo ket agnaedkayo iti daytoy a daga, ibangonkayo ket saankayonto a dadaelen; imulakayonto ket saankayonto a paruten, ta saankon nga ipatungpal ti didigra nga inyegko kadakayo.

11 Ne féljetek a babiloni királytól, a kitől most féltek, ne féljetek tőle, azt mondja az Úr; mert veletek vagyok, hogy megtartsalak és megszabadítsalak titeket az ő kezéből.

Saankayo nga agbuteng iti ari ti Babilonia, a pagbutbutnganyo. Saankayo nga agbuteng kenkuana—daytoy ket pakaammo ni Yahweh—agsipud ta addaak kadakayo tapno isalakankayo ken ispalenkayo manipud iti imana.

12 És irgalmasságot cselekszem veletek, hogy irgalmas legyen hozzátok, és lakni hagyjon titeket a ti földeteken.

Ta ipalak-amkonto kadakayo ti asi. Kaasiannakayto ken isublinakayto iti dagayo.

13 De ha ti ezt mondjátok: Nem lakunk e földön, nem hallgatván az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára,

Ngem kas pangarigan ta ibagayo, “Saankami nga agnaed iti daytoy a daga”—no saankayo a dumngeg iti timekko, ti timek ni Yahweh a Diosyo.

14 Mondván: Nem! hanem Égyiptom földére megyünk be, a hol nem látunk harczot és nem hallunk trombitaszót, és kenyeret nem éhezünk, és ott lakozunk:

Kas pangarigan ta ibagayo, “Saan! Mapankami iti daga ti Egipto a saanmi a pakakitaan iti gubat, a saanmi a pakangngegan iti uni ti tangguyob, ken lugar a saankaminto a mabisinan. Agnaedkami sadiay.”

15 Most azért halljátok meg az Úrnak szavát, Júdának maradékai! Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ha ti csak orczáitokat fordítjátok is úgy, hogy bemenjetek Égyiptomba, és bementek, hogy ott tartózkodjatok:

Ita, dumngegkayo iti daytoy a sao ni Yahweh, dakayo a nabatbati iti Juda. Ni Yahweh a Mannakabalin-amin a Dios ti Israel, kastoy ti kunana, 'No ipilityo a mapan idiay Egipto, tapno mapankayo agnaed sadiay,

16 Akkor a fegyver, a melytől ti féltek, legott utólér benneteket Égyiptom földén, és az éhség is, a mitől rettegtek, körülvesz titeket Égyiptomban, és ott haltok meg.

ngarud, ti kampilan a pagbutbutnganyo ket un-unaannakayto pay iti daga ti Egipto. Ket ti panagbisin a pagbutbutnganyo, kamatennakayonto idiay Egipto. Ket mataykayonto sadiay.

17 Mert az lesz, hogy mindazok a férfiak, a kik úgy fordítják orczájokat, hogy bemenjenek Égyiptomba, hogy ott tartózkodjanak, meghalnak fegyver, éhség és döghalál miatt, és egy sem marad meg közülök, és nem szabadul meg a veszedelemtől, a melyet én bocsátok reájok.

Isu a mapasamak nga amin a tattao a mangipilit a mapan idiay Egipto tapno agnaed sadiay ket matayto babaen iti kampilan, panagbisin, wenno didigra. Awanto ti makalasat kadakuada, awanto ti makalibas iti didigra nga iyegko kadakuada.

18 Mert ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Miképen kiömlik az én haragom és búsulásom Jeruzsálem lakosaira, azonképen kiöntöm az én haragomat ti reátok, ha bementek Égyiptomba; és lesztek ott átok, csuda, szidalom, gyalázat, és többé nem látjátok e helyet!

Ta kastoy ti kuna ni Yahweh a Mannakabalin-amin a Dios ti Israel: Kas iti pannakaidissuor ti unget ken pungtotko kadagiti agnanaed idiay Jerusalem, maidissuorto met ti pungtotko kadakayo no mapankayo idiay Egipto. Agbalinkayto a pakakitaan iti maysa a nailunod ken mabutengto dagiti tattao inton makitada ti napasamak kadakayo; mausarto ti nagan ti iliyo no adda ti agilunod ken agangaw. Ket saanyonto a makita manen daytoy a lugar.'''

19 Az Úr szólott hozzátok, oh Júdának maradékai! Ne menjetek Égyiptomba; jól tudjátok meg, hogy bizonyságot tettem ma ellenetek.

Ket kinuna ni Jeremias, “Nagsao ni Yahweh maipapan kadakayo—dakayo a nabatbati iti Juda. Saankayo a mapan idiay Egipto! Ammoyon nga ita nga aldaw, nagbalinak a saksi iti maibusor kadakayo.

20 Mert magatokat csaljátok meg a ti szívetekben: mert ti küldöttetek engem az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mondván: Könyörögj az Úrnak, a mi Istenünknek, és a mint szól az Úr, a mi Istenünk, úgy jelentsd meg nékünk, és akképen cselekszünk.

Ta biagyo a mismo ti pagbayadyo iti panangibaonyo kaniak kenni Yahweh a Diosyo a kunayo, 'Ikararagandakami kenni Yahweh a Diostayo. Amin nga ibaga ni Yahweh a Diostayo, ibagam kadakami ket aramidenmi dagitoy.'

21 Mikor pedig ma megjelentem néktek, nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára és egyáltalán azokra, a melyekért engem ti hozzátok küldött.

Ta imbagak met kadakayo ita nga aldaw, ngem saankayo a dimngeg iti timek ni Yahweh a Diosyo wenno iti aniaman a banag maipapan iti nangibaonanna kaniak kadakayo.

22 Most azért tudjátok meg jól, hogy fegyverrel, éhséggel és döghalállal haltok meg a helyen, a hová kivánkoztok menni, hogy ott tartózkodjatok.

Ita ngarud, masapul a maammoanyo a mataykayo bababen iti kampilan, panagbisin, ken didigra iti lugar a tinarigagayanyo a mapan pagnaedan.”