Ézsaiás 42

1 Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.

Kalhachapa, keiman thahatna kapeh pachu veuvin. Ama kadeilhenpa eilung lhaipen’a chu ahi. Keiman Kalhagao asunga kakhumpeh tai. Aman chitin-namtin lah’a thu adih’a atan ding ahi.

2 Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.

Aman kho sampon tin, mipi lah’a jong aw sanga thu aseilou ding ahi.

3 Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.

Aman pumpeng chip jong ahebohpai lou ding chule khoilu thaomeipat akhulai jong asuhmit pai jeng lou ding ahi. Aman alamlouva kibol ho jong abonchauva chunga thu adih’a atan ding ahi.

4 Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.

Leiset pumpia thu adih’a vaihomna aum masang sea, Ama lhasam pontin, lung jong lunglha lou ding ahi. Gamla tah’a gamho twikhanglen gal lama hon jong ama thupeh anga diu ahi.

5 Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:

Pakai Pathen’in vanho asem’in chule apha jal lin ahi. Aman leiset le asunga umjouse asem’in ahi. Ama’n mi jouse haitheina hu ape’in, leiset chunga vahthei jouse hinna apeh ahi.

6 Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.

Pakai kiti Keima, kachonphatna vetsah dinga kakou nahi. Keiman nangma kakhutna kapuija chule kahonbit nahin, chule kamite Israel te henga kapeh nahi hi keima toh amaho kakitepna vetsahna khat ahitai. Chule nangma chitin-namtin puihoi lea napan ding ahije.

7 Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket.

Nangman mitcho ho kho namusah ding, sohchang ho songkulla konna nacham lhatsah ding chule songkul thim lah’a touho chamlhat sah ding nahi.

8 Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.

Keima Pakai kitipa chu Kamin ahi! Ka loupina chu koima dang kapehdoh lou ding, chule eivahchoi nau semthu milim ho chuto chan kaneitha lou ding ahi.

9 A régiek ímé beteltek, és most újakat hirdetek, mielőtt meglennének, tudatom veletek.

Gao thuseina kanei chasun aguilhung cheh in, chule tun keiman gao thu kasei kit ding ahi. Ahung guilhun masanga khonung thudol kaseipeh ding nahi.

10 Énekeljetek az Úrnak új éneket, és dicséretét a földnek határairól, ti, a tenger hajósai és teljessége, a szigetek és azoknak lakói.

Pakaija lathah sauvin! Ama vahchoina ho leiset kolning lia chenghon sauvin! Twikhang len hoa kongtol ho le nangho twikol gam mun gam latah’a chengho geijin jong nabonchauvin la sauvin.

11 Emeljék fel szavokat a puszta és annak városai, a faluk, a melyekben Kédár lakik, ujjongjanak a kősziklák lakói, a hegyeknek tetejéről kiáltsanak.

Gamthipma um khopiho lachom kisahna’a jao’uvin; Kedar khoho jong kipah uhen. Sela mite hon kipah in la sauhen; lhangchung vum hoa konin vahchoina ho sap thouvin!

12 Adják az Úrnak a dicsőséget, és dicséretét hirdessék a szigetekben.

Vannoi pumpin Pakai chu loupina peuhen; Avahchoina sauhen.

13 Az Úr, mint egy hős kijő, és mint hadakozó felkölti haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségein erőt vesz.

Mihat chungnung tah tobang'in PAKAIchu kipandoh intin, galsatpa tobanga lunghang tah’a kondoh ding ahi. Aman galsatna dinga kholhang asapma, amelmate jouse achilgoi ding ahi.

14 Régtől fogva hallgattam, néma voltam, magamat megtartóztatám: most mint a szülő nő nyögök, lihegek és fúvok!

Ama’n, Keima sottahpi kathip beh anahita’n, ahinai, keima hi kana kikangse anahi. Hinla tua hi naosonat thoh minu khat tobanga kapenna chule kakhoisatna, chule ka-eo’jah jeng ding ahitai.

15 Elpusztítok hegyeket és halmokat, és megszáraztom minden fűvöket, szigetekké teszek folyamokat, és tavakat kiszáraztok.

Keiman lhangsang ho le mol ho chu kasuhcham ding chule a’eng jin jen ho kasuhmangpeh ding ahi. Keiman vadung ho chu tolgolai kaso ding chule twi kiveina mun jouse chu kangsoh ding ahiuve.

16 A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; előttök a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velök, és őket el nem hagyom.

Keiman khomulou Israel chu lampi thah’a kapuile ding, ache khahlou nauva kapui le ding ahi. Keiman amasangu lampi thim jong kavahsah ding, chule amasangu lampi kanamsah ding ahi. Hitia hi keiman hichengse hi kabol ding, amaho kanungsun lou dingu ahi.

17 Meghátrálnak és mélyen megszégyenülnek, a kik a bálványban bíznak, a kik ezt mondják az öntött képnek: Ti vagytok a mi isteneink!

Hinla semthu milim tahsan ho, nangho ka pathenu nahi tiho chu, jacha’a kihei mang ding ahiuve.

18 Oh, ti süketek, halljatok, és ti vakok, lássatok!

Na’ngong hon ngaijun, mitcho nang hon veuvin, muchen’un.

19 Kicsoda vak, ha nem az én szolgám? és olyan süket, mint az én követem, a kit elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel megajándékozott, és olyan vak, mint az Úr szolgája?

Kamite, tobanga mitchoa kasoh, koi um’em? Ka sottol tobanga na ngonga koi umem? Kalhendoh mite, Pakai sohpa, tobanga mitcho koi um’em?

20 Sokat láttál, de nem vetted eszedbe; fülei nyitvák, de nem hall.

Nangman adih chu ipi ham? ti namun chule nahedoh jengin, hinla hiche chu nabolnom hih in ahi. Na nabeng’a najanai, hinla jahchet ding nagopoi.

21 Az Úr igazságáért azt akarta, hogy a törvényt nagygyá teszi és dicsőségessé.

Pakai chu chondih tah ahijeh'in, Athu loupitah chu achoi’an tai.

22 De e nép kiraboltatott és eltapodtatott, bilincsbe verve tömlöczben mindnyájan, és fogházakban rejtettek el, prédává lettek és nincs szabadító; ragadománynyá lettek és nincsen, a ki mondaná: add vissza!

Hinla Amite chu aneiju achom’un chule asuhmang peh’un, asohchang un, songkul'a’a ahenun, chule thang kolla a’oh gam tauve.

23 Ki veszi ezt közületek fülébe? a ki figyelne és hallgatna ezután!

Hiche thuhi koijin thusim’a kona angaija, ahetdoh thei’ uva chule khonunga thil hung kisumang dingho nanga diu ham?

24 Ki adta ragadományul Jákóbot és Izráelt a prédálóknak? Avagy nem az Úr-é, a ki ellen vétkezénk, és nem akartak járni útain és nem hallgattak az Ő törvényére?

Israel chu chomgam dingle suhkhah dinga phatsah koi ham? Ama douna’a ichonset jeh’uva Pakai chun aphal jeh ahi. Ajeh chu miho chu Alamlhah a che nom hih’uva, A Danthu jong ajui nom lou jeh’u ahi.

25 Ezért ontá ki reá búsulásának haragját és a had erejét; körülte lángolt az, de ő nem értett; és égett benne, de nem tért eszére!

Hijeh’a hi Alunghanna chu achunguva abuhlhah’a, chule gal’a atha’u ahi. Amaho chu meilhum sunga akilelut jeng vanguvin, hetdoh ding agopouve. Amaho meikouva akihal jeng vang’un, chihnan aneideh pouve.