Ézsaiás 25

1 Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hűség és igazság.

Aw Pakai namin kaja a kathangvah ding ahi ajehchu nangma hi ka Pathen nahi. Masang laipeh a nathilgon na sucham kimin ahi.

2 Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.

Khopi hat tahtah ho ase abalin naselomin, khopi bang hattah ho jong songbong na sotan ahi. Leng inpi hoitah tah ho gamchom a umho na manthah sahtan, aitih a jong kile sahdoh joulou ding ahitai.

3 Ezért dicsőítnek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged!

Hijeh achu, gamsung hat tah hon naloupina aphon doh diu; lungsetna neilou chitin namtin in nagin ding ahi.

4 Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész.

ahin, Aw Pakai, genthei ten kicholdona'a aneiju insang chu nahin, vaicha gentheite adia akiselnao mun chu nahi. Huile go kitho na a kon hoidohna nahin, meisa banga satna a kon hoidoh na nahi. Ajehchu hui le go in nasatah a bangho anun khum banga hepina neilou ten mipi asuh genthei un ahi.

5 Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sűrű felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.

Ahilou leh nelgam sat adailhah bang ding ahi. Gamchom ho gin lullul a aham u, na su thip tan ahi. Meibol lep in asat adailhah sah bangin, lungsetna neilou ten kiletsah tah a asah u jong athip hel tai.

6 És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;

Vannoi a mite jouse din, van janel Pakai chun Jerusalem'a ankong thupitah ahin luiding ahi. A tui a tui nehkhom na hiding ahin, lengpi twi kilhi thengsel leh sa hoi kilheng chil set hiding ahi.

7 S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;

Hilaija chu lungjinna alahdoh ding, leiset chunga thinan alekhum jong ahodoh ding ahi.

8 Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott.

Thina chu tonsot'a dinga vallhum ding ahitai! Thaneipen Pakai in mitlhi jouse a thehhul ding ahi. Agam le a mite jumna le jachatna a itih adinga alahdoh ding ahitai.

9 És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!

Hiche nikho le chun mipi in ahin seiphong diu ahi, “Hiche hi ka Pathen u ahi! Katahsan un, ei huhhing taove! Hiche hi katahsan jingu Pakai chu ahi. Kipah thanom ute huhhingna ahin pohlut jal'in!”

10 Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az ő földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.

Ajehchu Pakai phatthei bohna khut chu Jerusalem a umding ahi. Ahin, Moab chu suhmang a hung umding ahi. Changpol kichot pha a, amonlha dinga kikoi tobang hiding ahi.

11 És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;

Tuijap hon tui akhutnu va asotlhah bangu va, Pathen in Moab mite asot lhah ding ahi. Akiletsah nao leh agitlounao natoh jouse a suhbei ding ahi.

12 És magas falaid erősségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.

Moab bang sangtah ho phetlhah a umding ahi. Tol'a kikhailha a, vutvai kisosah ding ahi.