Hóseás 1

1 Az Úr igéje, a mely lőn Hóseáshoz, a Beeri fiához, Uzziás, Jótám, Ákház, Ezékiás, Júdabeli királyok idejében, és Jeroboámnak, a Joás fiának, Izráel királyának idejében.

Pakaiyin hiche thuhi Beeri chapa Hosea anapeh ahi. Hiche hi Uzziah, Jotham, Ahaz, chule Hezekiah ho Judah lenga anapanlaiyu chule Jehoash chapa Jeroboam Israelte lenga anapanlai ahi.

2 A mikor beszélni kezde az Úr Hóseással, monda az Úr Hóseásnak: Menj, végy magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket; mert paráználkodván paráználkodik e föld, nem követvén az Urat.

Hiche hi amasatah-a Pakaiyin Israel mite koma Hosea anamanchaha thu anasei pat chu ahi. “Chenlang noti khat kichenpin, chutileh achate phabep khat noti cha-a hungkijil ding ahiuve. Hiche chun Israel chate Pakaija kona akiheimanguva, gamchom mite milim doi ahou-u chun noti chonna achonnao chu avetsah ahi.”

3 Elméne tehát és elvevé Gómert, Diblajim leányát; és az teherbe esék, és fiút szűle néki.

Hijeh chun Hosea in Diblaim chanu Gomer akichenpin ahile, chuin ahung gaiyin Hosea dingin chapa khat ahinpeh in ahi.

4 És mondá az Úr néki: Nevezd őt Jezréelnek, mert még egy kis idő, és megbüntetem a Jehu házát a Jezréel vére miatt, és eltörlöm Izráel házának királyságát.

Chule Pkaiyin aseiyin, amin “Jezreel nasah ding ahi, ati, ajeh chu keiman phat chomkhat jouleh Jezreel thisan kiso jeh'a Jehu lengpa alenggam talen kamat saha, Israel mite chamlhatna lenggam kasuhbei ding ahitai.

5 És azon a napon lészen az, hogy eltöröm az Izráel ívét a Jezréel völgyében.

Hiche niteng chuleh Jezreel phaichama Israel galhatna kasuhbei ding ahi.

6 Ismét teherbe esék, és leányt szűle. És mondá néki az Úr: Nevezd őt Ló-Rukhámáhnak; mert nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok.

Gangtah in Gomer in nao ahinvop kitin, chanu khat ahing kit in, chuin Pakaiyin Hosea jaha aseikitin, nachanu hi amin, “Dipdamna-bei, ‘Ngailutna–bei’ (Lo- ruhamah) - ajeh chu keiman Israel mite hi kangailut tah louhel ding ahitai ahiloule kangaidam lou ding ahitai, ati.

7 De a Júda házának megkegyelmezek, és megtartom őket az Úr, az ő Istenök által; de nem tartom meg őket ív, vagy kard, vagy háború által, sem lovak és lovasok által.

Ahinla Judah mite chunga kangailutna kavetsah ding, Pakai Pathen thahatna jal'a kahuhdoh ding ahi, galhat mite galmanchah jeh, sakol le sakol kangtalai thahatna jeh hilouva Pakai Pathen thahatna jal'a kajosah ding bou ahi.”

8 Mikor elválasztá Ló-Rukhámáht, ismét teherbe esék, és fiút szűle.

Ngailutna beiyin anoichep aban phatin- Gomer in nao ahin vopkit in chapa ani channa ahing kittai.

9 És mondá az Úr: Nevezd őt Ló-Amminak; mert ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek.

Pakaiyin aseiyin, “Amin chu-‘Kamite-hilou’ tin min sahin, ajeh chu Israel mite hi kamite ahitapouve, chule a Pathen-u jong kahitapoi,” ati.

10 De mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, a mely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!

Ahivanginla Israel chate twikhanglen panga neldijat le simjou lou hung hitei ding ahiuvin, ajahuva ‘kamite nahitapouve’ Katina laitah a chu “hingjing Pathen chate “Kati ding ahiuve.

11 És összegyűlnek Júda fiai és Izráel fiai együvé, és egy fejedelmet választanak, és feljőnek az országból, mert nagy lesz a Jezréel napja!

Hitia chu Judah mite le Israel mite thakhatna hung kikhom kimsoh keijuva, alamkaidiu jong mihem khatseh akilhendiu gamsunga kona kitou tol ding ahiuve. Ajeh chu Jezreel nikho hi loupi ding ahiye.