1 Mózes 50
1 József pedig az ő atyja orczájára borúla és siránkozék felette és csókolgatá őt.
HAULE iho la o Iosopa ma ka maka o kona makuakane, a uwe iho la maluna iho, a houi aku la.
2 És megparancsolá József az ő szolgáinak, az orvosoknak, hogy balzsamozzák be az ő atyját; és bebalzsamozák az orvosok Izráelt.
Kauoha ae la o Iosepa i kana mau kauwa, i na kahnua e ialoa i kona makuakane, a ialoa no na kahuna ia Iseraela.
3 Mikor negyven nap eltelék, mert akkorra telnek be a bebalzsamozás napjai, siraták őt az Égyiptombeliek hetven napig.
A pau ae la na la hookahi kanaha nona, no ka mea, oia na la e pau ai ka ialoa ana o ka poe i ialoaia; a kanikau iho la ko Aigupita nona i na la he kanahiku.
4 És elmúlának az ő siratásának napjai, és szóla József a Faraó házanépéhez, mondván: Ha kedves vagyok előttetek, szóljatok kérlek a Faraónak, mondván:
A pau ae la na la kanikau, olelo aku la o Iosepa i na kanaka o Parao, i aku la, Ina i loaa ia'u ka lokomaikaiia mai ia oukou, ke nei aku nei au, e olelo aku oukou ma ka pepeiao o Parao, me ka i aku,
5 Az én atyám engem megesketett, mondván: Ímé én meghalok; az én síromba, melyet Kanaán földén ástam magamnak, oda temess el engem. Most hát kérlek, hadd menjek el, és temessem el az én atyámat, azután visszatérek.
Na ko'u makuakane i hoohiki ai au, i mai la ia, E, e make ana au. E kanu oe ia'u, ma ka lua kupapau a'u i kohi ai no'u ma ka aina i kanaana. Malaila oe e kanu ai ia'u. E ae mai hoi oe ia'u ke pii aku a kanu i kuu makuakane, a hoi hou mai no.
6 És monda a Faraó: Eredj el és temesd el a te atyádat, a mint megesketett téged.
I mai la o Parao, O hele e kanu i kou makuakane, e like me kau i hoohiki ai nana.
7 Elméne azért József, hogy az ő atyját eltemesse, és vele együtt felmenének mind a Faraó szolgái, az ő házának vénei és Égyiptom földének minden vénei.
Pii aku la o Iosepa e kanu i kona makuakane, a pii pu aku la me ia na kauwa a Parao a pau, a me na luna kahiko o kona hale, a me na luna kahiko a pau o ka aina o Aigupita:
8 Józsefnek is egész háznépe; és az ő bátyjai, és az ő atyjának háznépe; csak gyermekeiket, juhaikat és barmaikat hagyták a Gósen földén.
O ko Iosepa poe a pau me kona poe hoahanau, a me ka poe a pau o kona makuakane. O na kamalii, a me na hipa, a me na bipi, oia wale no ka lakou i waiho ai mahope, ma ka aina i Gosena.
9 Felmenének annakfelette ő vele szekerek is és lovagok, úgy hogy igen nagy sereg vala.
Pii pu aku la me ia na kaa a me na hoohololio; he poe nui loa.
10 Mikor eljutának Atád szérűjéhez, mely a Jordánon túl van, nagy és keserves sírással sírának ott. József pedig hét napig gyászolá az ő atyját.
Pii aku la lakou i kahi hehi palaoa o Atada, ma o aku o Ioredaue, a malaila lakou i uwe ai me ka uwe nui loa, a kanikau iho la lakou i kona makuakane i na la ehiku.
11 És láták az ország lakosai, a Kanaán népe azt a gyászt Atád szérűjénél, és mondának: Keserves gyásza ez az Égyiptombelieknek. Azért nevezék azt a helyet Ábel Miczrajimnak, mely a Jordánon túl van.
A ike ae la ka poe noho ma ia aina, o ko Kanaana i ua kanikau nei, ma kahi hehi palaoa o Atada, olelo iho la lakou, He kanikau nui loa keia a ko Aigupita: no ia mea, ua kapa aku la ka inoa o Abelamizeraima, aia ma o aku o Ioredane.
12 Aképen cselekedének azért Jákóbbal az ő fiai, a miképen megparancsolta vala nékik.
A hana aku la kana mau keiki ia ia e like me kana i kauoha ai ia lakou.
13 Elvivék ugyanis őt az ő fiai Kanaán földére és eltemeték őt a Makpelah mezőnek barlangjába, melyet vett vala Ábrahám a mezővel együtt temetésre való örökségnek a Khitteus Efrontól Mamrénak átellenében.
Lawe aku la no kana mau keiki ia ia, i ka aina o Kanaana, a kanu iho la ia ia ma ke ana iloko o ke kula, ma Makepela, na Aberahama i kuai ia kula i wahi ilina nona, me Eperona no ka Heta, aia ma ke alo o Mamere.
14 És visszatére József Égyiptomba, ő, és az ő atyjafiai, és mind azok, kik vele fölmentek vala az ő atyjának temetésére, minekutána eltemette az ő atyját.
A pau ke kanu ana i kona makuakane, hoi aku la o Iosepa i Aigupita, oia, a me kona poe hoahanau a pau i hele pu me ia e kanu i kona makuakane.
15 A mint láták József bátyjai, hogy az ő atyjok meghalt, ezt mondják vala: Hátha gyűlölni fog minket József, és visszaadja nékünk mindazt a gonoszt, a mit rajta elkövettünk.
A ike iho la na kaikuaana o Iosepa, ua make ko lakou makuakane, olelo lakou, E ukiuki mai auanei o Iosepa ia kakou; e oiaio no, e hoopai mai ia i ka hewa a pau a kakou i hana aku ai ia ia.
16 Izenetet küldének azért Józsefhez, mondván: A te atyád megparancsolta nékünk az ő holta előtt, mondván:
Kauoha ae la lakou ia Iosepa, i ae la, Kauoha mai la kou makuakane, mamua o kona make ana, i mai la,
17 Így szóljatok Józsefhez: Kérünk téged, bocsásd meg a te atyádfiainak vétkét és bűnöket, mert gonoszul cselekedtek te ellened. Most azért bocsásd meg azoknak vétkét, a kik a te atyád Istenét szolgálják. József pedig sír vala, mikor ezt mondák néki.
E i aku oukou ia Iosepa, Ke nonoi aku nei makou ia oe, e kala oe i ka hewa o kou poe kaikuaana, a me ko lakou hala, no ka mea, ua hana hewa lakou ia oe. Ano hoi, e kala oe i ka hewa o na kauwa a ke Akua o kou makuakane. Uwe iho la o Iosepa i ka lakou olelo ana mai ia ia.
18 Járulának pedig ő hozzá az ő testvérei is, és leborúlának előtte és mondának: Ímé mi a te szolgáid vagyunk.
Hele ae la hoi kona poe kaikuaana, haule iho la ma kona alo, i ae la, O kau mau kanwa makou.
19 József pedig monda: Ne féljetek: avagy Isten gyanánt vagyok-é én?
I mai la o Iosepa ia lakou, Mai makau oukou, Owau anei ma ko ke Akua wahi?
20 Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy a mint ma, hogy sok nép életét megtartsa.
I manao no oukou e hana ino mai ia'u, a hoololi mai ke Akua ia mea, i mea maikai, e hana mai ai e like me ia i neia la, e hoola i na kanaka he nui loa.
21 Most annakokáért ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket. És megvígasztalá őket és szívökre beszéle.
Mai makau: na'u no oukou e malama aku i ka ai, a me ka oukou poe keiki. Hooluolu mai la ia ia lakou, a olelo lokomaikai mai la i ko lakou naau.
22 József pedig Égyiptomban lakozék; mind ő, mind az ő atyjának házanépe. És éle József száz tíz esztendeig.
Noho iho la o Iosepa ma Aignpita, oia, a me ka ohana a kona makuakane: a o na makahiki o ko Iosepa oia ana, hookahi haneri a me ka umi keu.
23 És látá József Efraimtól harmad ízben való fiait. Manasse fiának Mákhirnak is születtek József térdén gyermekei.
A ike iho la o Iosepa i na keiki a Eperaima a me ke ku akolu, a me na keiki a Makira, ke keiki a Manase, o ka mea i hanauia ma na kuli o Iosepa.
24 És monda József az ő testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonnyal meglátogat titeket és felvisz titeket e földről arra a földre, melyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
I ae la o Iosepa i kona poe hoahanau, E make ana au. E oiaio no, e ike mai ke Akua ia oukou, a e hoihoi aku ia oukou, mai keia aina aku, a ka aina ana i hoohiki ai ia Aberahama a ia Isaaka, a ia Iakoba.
25 És megesketé József Izráel fiait, mondván: Mikor az Isten titeket bizonnyal meglátogat, vigyétek fel innen az én tetemeimet magatokkal.
Na Iosepa no, na mamo a Iseraela i hoohiki ai, i ae la, E oiaio no, e ike mai ke Akua ia oukou, a e lawe aku oukou i ko'u mau iwi, mai anei aku.
26 És meghala József száz tíz esztendős korában, és bebalzsamozák, és koporsóba tevék Égyiptomban.
A make iho la o Iosepa ma ka makahiki o kona ola ana, hookahi haneri a me ka umi keu. A ialoa iho la lakou ia ia a waiho iho la maloko o ka pahu ma Aigupita.
