1 Mózes 37
1 Jákób pedig lakozék az ő atyja bujdosásának földén, Kanaán földén.
Hichun Jacob Canaan chu apa khopem na Canaan gamsunga anung chen kit tai.
2 Ezek a Jákób nemzetségének dolgai: József tizenhét esztendős korában az ő bátyjaival együtt juhokat őriz vala, bojtár vala Bilhának és Zilpának az ő atyja feleségeinek fiai mellett, és József rossz híreket hord vala felőlük az ő atyjuknak.
Hiche thusim hohi Jacob insung mite a ahi, Joseph kum som le sagi alhinin apa kelngoi ho asopi ho toh aching tup jingin avahva jingun, asopi ho apa jithah chate ho Bilhah le Zilpah chate ho toh natong khom jing ahiuve. Ahin nikhat chu Joseph in asopiho umchan phatlou dan apa kom ahin lhut tan ahi.
3 Izráel pedig minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt; és czifra ruhát csináltat vala néki.
4 Mikor pedig láták az ő bátyjai, hogy atyjuk minden testvére közt őt szereti legjobban, meggyűlölik vala, és jó szót sem bírnak vala hozzá szólani.
Amavang asopite hon Joseph chu avetda cheh un ahi, Ajeh chu apan midang ho sanga Joseph angailut najeh in amahon Joseph henga ngailut thucheng thupha seiding hahsa asa lheh un ahi.
5 És álmot álmodék József és elbeszélé az ő bátyjainak; és azok annál inkább gyűlölik vala őt.
Joseph in nikhat mang anei in amang chu asopiho asei pehle amahon avetda cheh un ahi.
6 Mert monda nékik: Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam.
Aman aseiye, “Ngaijun ka mang ho kasei ding ahi ati.
7 Ímé kévéket kötünk vala a mezőben, és ímé az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körűlállanak, és az én kévém előtt meghajolnak vala.
Ehon phailei lama chang phel ikan khom un, hiche tah chun hetman louvin keima changphal ho chu ading doh in, nangho changphal ho chu keima changphal masanga abohkhup uve,” ati.
8 És mondának néki az ő bátyjai: Avagy király akarsz-é lenni felettünk? Vagy uralkodni akarsz-é rajtunk? S annál is inkább gyűlölik vala őt álmáért és beszédéért.
Hichun asopi hon adonbut un, “Amapa chun keiho chunga vaihom ding kigong nahim? Ahiloule keiho chunga thanei ding kigo mong nahim,” atiuve. Hichun amahon amang neitoh athusei doh ho jeh in hatah in avetdau vin ahi.
9 Más álmot is álmodék, és elbeszélé azt az ő bátyjainak, mondván: ímé megint álmot álmodtam; ímé a nap és a hold, és tizenegy csillag meghajol vala én előttem.
Joseph in mang khat aneibe kit in chuin asopi ho chu asei peh kit in aman aseiye, “Ngaijun mang khat ka neibe kitne ati, tun nisa, lha, chule ahsi som le khat ho jong keima masanga abohkhup cheh uve,” ati.
10 S elbeszélé atyjának és bátyjainak, és az ő atyja megdorgálá őt, mondván néki: Micsoda álom az a melyet álmodtál? Avagy elmegyünk-é, én és a te anyád és atyádfiai, hogy meghajtsuk magunkat te előtted a földig?
Tua mang aneipa hi Joseph in apa chule asopite ho jouse jong abonchan aseipeh soh keiyin ahi. Ahin apa in aphoh thip'in,” hiche mang chu ipi tina ham tin adonbut e, “nanu toh kei chule nasopi teho jouse atahbeh a kahung uva nang masanga ka hung boh khup dingu ham?”
11 Irígykednek vala azért reá az ő bátyjai; az ő atyja pedig elméjében tartja vala e dolgot.
Ama vang Joseph sopiho chu alung ahang lheh un athangthip thei lheh un, apa vang chun hiche mang chu ipi tina ham ahet thei lou jeh in alung adong lheh in ahi.
12 Mikor pedig az ő bátyjai elmenének Sikhembe, hogy az ő atyjok juhait őrizzék;
Phat chomkhat jou chun Joseph sopiho chu Schechem lama apa kelngoi ching ding in achekit tauvin ahi.
13 Monda Izráel Józsefnek: A te bátyáid avagy nem Sikhemben legeltetnek-é? Jöszte, és én hozzájok küldelek téged. Ő pedig monda: Ímhol vagyok.
Amaho chedoh jou phat chomkhat jouvin, Jacob in Joseph koma aseiye, “Nasopite ho Schechem lam a kelngoi hon ho aga vah un ahin, nangma naga che lou khoh ahi atin, Joseph in adonbut in, “keima kaga che ding ahi,” ati.
14 És monda néki: Menj el, nézd meg, hogy s mint vagynak a te bátyáid és a juhok, s hozz hírt nékem. Elküldé tehát őt Hebron völgyéből, és méne Sikhembe.
Jacob in adon but in, “Nangma gache inlang na sopite ho chule kelngoi ho iti hina uvem gaven ati. Amaho thusoh kajah nom kitne, Hebron phaicham apat in asol tan, hichun Joseph hiche Schechem chu ahung lhung tan ahi.
15 Előtalálá pedig őt egy ember, mikor a mezőben bolyong vala, és megkérdé őt az az ember, mondván: Mit keressz?
Ahin vetan gamlah a lampi akimansah a ava koile na a mi khat in atoh khan mipa chun adongin “Ipi ham nahol le?” atile.
16 És monda: Az én bátyáimat keresem, kérlek, mondd meg nékem, hol legeltetnek?
Joseph in adonbut in, “Ka sopite ho kahol ahi atin, hoi langa gancha ho achin uham neisei peh thei ding ham,” ati.
17 És monda az ember: Elmentek innen, mert hallám, hogy mondák: Menjünk Dóthánba. Elméne azért József az ő bátyjai után, és megtalálá őket Dóthánban.
Mipa chun adonbut in, “Amaho kihou limna kajan eiho Dothan lama chetau hite,” aki tiuve.
18 Mikor távolról megláták, minekelőtte közel ért volna hozzájok, összebeszélének, hogy megölik.
Joseph ahung chun asopihon gam la thimtah ahivang in ahe pai tauvin, ama ahung lhun masang in asopite hon Joseph thadoh nading tohgon anei tauvin ahi.
19 És szólának egymás között: Ímhol jő az álomlátó!
“Tuhin mang neipa ahung tai,” amahon atiuve.
20 Most hát jertek öljük meg őt, és vessük őt valamelyik kútba; és azt mondjuk, hogy fenevad ette meg, és meglátjuk, mi lesz az ő álmaiból.
Hung un amahi that doh taute, chule hiche kotong ho sung khat a pai mang taute. Ipa'u koma hitin seiyu hite, “Gancha khat in Joseph chu a nedoh tai, chule eihon veu hite ama amang ho chu hunggui lhung nam,” atiuve.
21 Meghallá pedig Rúben és megmenté őt kezökből, és mondá: Ne üssük őt agyon.
Ahin Reuben in amaho tohgon lung thim ho chu ahet phat in Joseph kitho pi ding in ahungin, “Aman asei tai Joseph hi tha datau hite,” ati.
22 És mondá nékik Rúben: Ne ontsatok vért, vessétek őt ebbe a kútba, a mely itt a pusztában van, de kezet ne vessetek reá. Azért, hogy megszabadítsa őt kezökből, hogy visszavigye atyjához.
Ibola thisan imoh lonsah ding'u ham? hilai kotong gamgo lah a seplut leuhen ama cham in eihon that hih jong leu hen ama thi ta lou ding ham. Reuben chu a lungthima Joseph chu huhdoh tei ding tichu ama dei ahi.
23 És lőn, a mint oda ére József az ő bátyjaihoz, letépték Józsefről az ő felső ruháját, a czifra ruhát, mely rajta vala.
Hichun Joseph ahung lhun chun asopite hon a sangkhol chol hoitah chu asut lhah peh pai tauvin ahi.
24 És megragadák őt és beleveték a kútba; a kút pedig üres vala, nem vala víz benne.
Hichun amahon Joseph chu adah a aman uvin kotong sunga aseplut tauvin, hiche kotong chu imacha umlou twi jong veilou ahi.
25 Azután leűlének kenyerezni, és felemelék szemeiket, és láták, hogy ímé egy Ismáelita karaván jő vala Gileádból, és azoknak tevéi visznek vala fűszerszámot, balzsamot és mirhát, menvén, hogy alávigyék Égyiptomba.
Chule amaho sun an ne dinga aumlai tah'un, aga dadoh uva ahile vetan Gilead a kona hung sumkol veile Ishmael miho a sangan ho toh hung kilhona bego le thingthao namtwi toh chule lou namtwi hinpoa Egypt gam lang jonsuh ding amu uvin ahi.
26 És monda Júda az ő atyjafiainak: Mi haszna, ha megöljük a mi atyánkfiát, és eltitkoljuk az ő vérét?
Hichun Judah in a sopiho jah a aseiyin, “I sopipau itha doh uva ipi apha chom ding umham,” ati, chule athi san isel mang uva chu ipi phachom ding ham?
27 Jertek adjuk el őt az Ismáelitáknak, és ne tegyük reá kezünket, mert atyánkfia, vérünkből való ő. És hallgatának rá az ő atyjafiai.
Hung uvin Joseph hi Ishmael te koma joh doh tauhite, isopi nah nah iphe ivou nah nah chu a chunga jong ikhut lhapou hite,” atile asopiten jong asei angai cheh tauve.
28 És menének arra Midiánita kereskedő férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.
Hiti chun Egypt gam'a kivei miho chun apui tauvin Joseph chu asopihon kotong a kon in a kaidoh un, Ishmael miho Midianite miho koma dangka somni in akijoh doh tauve.
29 És visszatére Rúben a kúthoz, és ímé József nem vala a kútban, és megszaggatá ruháit.
Phat chomkhat jouvin, Reuben chu kokhuh langa chun achekit'in ahile Joseph chu kokhuh sunga ana umtapoi, hichun Reuben chu alung akham lheh jengtan asang khol ho chu abottel in ahi.
30 És megtére az ő atyjafiaihoz, és monda: Nincsen a gyermek, és én, merre menjek én?
Hichun Reuben asopiho lah'a akinungle kit in lungkham tah in, “Joseph chu aum tapoi! tua hi keiman ipi kabol ding hitam,” ati.
31 Akkor vevék a József felső ruháját, és leölének egy kecskebakot, és belemárták a felső ruhát a vérbe.
Hichun Joseph sopihon kelnou khat athat uvin, athisan chu Joseph sangkhol a chun anu tauve.
32 És elküldék a czifra ruhát, és elvivék atyjokhoz és mondának: Ezt találtuk, ismerd meg, fiad ruhája-é vagy nem?
Amahon hichu sangkhol thisan anu u-chu apau Jacob athot un, mihon jong apau henga achoi uvin, “Hiche pihi ka mudoh uve, vetem in na chapa sangkhol chol hiya ham hilou ham,” atiuve.
33 És megismeré azt, és monda: Fiam felső ruhája ez, fenevad ette meg őt, bizony széllyelszaggatta Józsefet.
Jacob'in gangtah in ahedoh pai in, hitin asei tai, “Hiche hi kachapa sangkhol ahi monge gamsa khat in vang anehdoh ahitai ati, Joseph vang hi aphe avou lahthei hita ponte,” ati.
34 És megszaggatá Jákób ruháit, és zsákba öltözék és gyászolá az ő fiát sokáig.
Hichun Jacob'in apon ho chu abot tel in khaodip pon akikhu khum tan, Ama ni sottah lung hemin genthei tah in achapa pul adoutan ahi.
35 Felkelének pedig minden ő fiai, és minden ő leányai, hogy vígasztalják őt, de nem akara vígasztalódni, hanem monda: Sírva megyek fiamhoz a sírba; és siratá őt az atyja. (Sheol h7585)
Jacob chate jouse le achanute jousen lhepbi ding agong un, ahin amavang lhepbi jou ahitapoi, hitin amapan aseiye, “Keima lunghem pum in kachapa lhankhuh jon tang kate, tin Jacob chu akap e.” (Sheol h7585)
36 A Midiániták pedig eladák őt Égyiptomba Pótifárnak, a Faraó főemberének, a testőrök főhadnagyának.
Phat chomkhat jouchun Midian miho chun Joseph chu Potiphar kitipa Pharaoh Egypt lengpa koma semang pachong pa koma ajoh doh tauve. Potiphar natoh chu ahile sepai lah a semang pachong ahi.
