1 Mózes 2
1 És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.
The creation of the heavens, the earth, and everything in them was complete.
2 Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.
By the time the seventh day came, God had finished the work he'd done, and he rested on the seventh day from all the work he'd been doing.
3 És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.
God blessed the seventh day, and set it apart as holy, because he rested from all the work he'd done in creation.
4 Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,
This is the account of the Lord God's creation when he made the heavens and the earth.
5 Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje;
Up to this point there were no wild plants or crops growing on the earth, because the Lord God hadn't sent rain, and there was no one to cultivate the ground.
6 Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.
Dew came up from the earth and made the whole surface of the ground wet.
7 És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
The Lord God shaped the man Adam from the dust of the ground. He breathed into his nostrils the breath of life, and Adam became a living being.
8 És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala.
The Lord planted a garden in Eden, in the east. There he put the man Adam he had created.
9 És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.
The Lord God made all kinds of trees grow in the garden, beautiful trees and trees producing fruit that's good to eat. The tree of life was in the middle of the garden, along with the tree of the knowledge of good and evil.
10 Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.
A river flowed out from Eden to water the garden. From there it split into four branches.
11 Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem.
The first branch was called the Pishon and it flowed through the whole land of Havilah, where gold is found.
12 És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.
(The gold from that land is pure. Bdellium and onyx stone are also found there.)
13 A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét.
The second branch was called the Gihon and it flowed through the whole land of Cush.
14 És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.
The third branch was called the Tigris and it flowed east of the city of Asshur. The fourth branch was called the Euphrates.
15 És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.
The Lord God put the man in the Garden of Eden to cultivate it and care for it.
16 És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
The Lord God ordered Adam, “You are free to eat fruit from every tree in the garden,
17 De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.
but you must not eat from the tree of the knowledge of good and evil, because the day you eat from it you are certain to die.”
18 És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.
Then the Lord God said, “It's not good for Adam to be alone. I will make someone to help him, someone that's like him.”
19 És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.
The Lord God used the ground to make all the wild animals, and all the birds. He took them all to Adam to see what he would call them, and Adam named every living creature.
20 És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala.
Adam gave names to all the livestock, all the birds, and all the wild animals. But Adam didn't find anyone like him who could help him.
21 Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét.
So the Lord God put Adam into a deep sleep and as he slept the Lord God removed one of Adam's ribs and closed up the place where he took it with body tissue.
22 És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez.
The Lord God made a woman, using the rib he'd taken from Adam, and presented her to Adam.
23 És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.
“Finally!” said Adam. “Here is bone from my bone and flesh from my flesh. She shall be called woman, because she was taken out of man.”
24 Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
This is the reason a man leaves his father and mother and is joined to his wife, and the two become one being.
25 Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.
Adam and his wife Eve were both naked, but they weren't embarrassed about it.
