1 Mózes 12
1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.
Pathen in Abram chu ana houlimpi in “Nagam, na insung mite, na sopiho chule napa sopi ho dalhan keiman gamthah ka musah ding khu jon tan,” ati.
2 És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
Keiman nang hi nam lentah kasoding nahiye; chule keiman nangma phatthei kaboh ding chule namin kaki than sah ding chule midangho phatthei chan na nahi ding ahi.
3 És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
Chule nangman phathei naboh ho chu phathei chang diu, chule nangman na sapset techu ka sapset ding; chule nangma jeh a leiset chunga phung nam kim phatthei chang ding ahiuve.
4 És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból.
Hichun Pathen in athu mop dung jui chun Abram chu akichon in, chule Lot in ama aki lhonpi in. Abram chu Haran dalha a akichon doh chun akum kum somsagi le kum nga ana lhing tan ahi.
5 És felvevé Ábrám az ő feleségét Szárait, és Lótot, az ő atyjafiának fiát, és minden szerzeményöket, a melyet szereztek vala, és a cselédeket, a kikre Háránban tettek vala szert, és elindulának, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutának a Kanaán földére.
Aji ngaitah Sarai, asopi pa Lot, anei agou, agam jouse toh, agancha jouse, chule Haran a ana um laiya a insungmi ana kisemdoh chengse chu aki puiyin Canaan lam ajon tauve.
6 És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön.
Abram in alamjot'na a Shechem chu ahopa in saotah ajot un, hiche achun ngah mun Moreh thingphung kom ah akinga uvin hiche mun chu Canaan mihon ana lodim un ahi.
7 És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrám oltárt építe ott az Úrnak; a ki megjelent vala néki.
Hichun Pathenin Abram chu akimupi'n “Keiman hiche gamhi na chilhahte kapeh ding ahiye,” hichun Abram injong ahenga hung kilah Pakaiya ding in hiche muna chun maicham khat asem in ahi.
8 Onnan azután a hegység felé méne Bétheltől keletre és felüté sátorát: Béthel vala nyugatra, Hái pedig keletre, és ott oltárt építe az Úrnak, és segítségűl hívá az Úr nevét.
Phat chomkhat jou chun, Abram in noilam gam ahin jon in kingah na mun ding thinglhang lam'ah asem doh in hichu nilhum lama Bethel khopi, niso lam a Ai khopi, akah achun ponbuh akison in akinga in, hiche mun achun aman Pakaiya dingin maicham khat asem in chule Pakai min in atao tai.
9 És tovább költözék Ábrám; folyton délfelé húzódván.
Hichun Abram chu noilam'a ahung chalbe ben Negev lam jonin ache paiye.
10 Azonban éhség lőn az országban, és Ábrám aláméne Égyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy vala az éhség az országban.
Hiche lai phat dontah chun Canaan gam sunga nasatah in kel alhan, Abram chu Egypt ma chelou thei ahi tapon, hikom achun Abram chu gampam mi vaitah in ana um'in ahi.
11 És lőn mikor közel vala, hogy bemenjen Égyiptomba, monda feleségének Szárainak: Ímé tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy.
Abram chu ahung suh deu vin Egypt gamgi ahung lhun phat chun, Abram in ajinu Sarai jah achun aseiyin, Sarai “Ven nangma hi numei melhoi tah nahin.”
12 Azért mikor meglátnak téged az égyiptomiak, majd azt mondják: felesége ez; és engem megölnek, téged pedig életben tartanak.
Egypt miten namu teng u-leh, amahon hitia asei diu, “Ama hi ajinu ahi, amapa hi that doh'u hitin hiche teng chule ajinu hi eiho ichan thei ding'u ahi ati ding'u ahi.”
13 Mondd azért, kérlek, hogy húgom vagy; hogy jól legyen dolgom miattad, s életben maradjak te éretted.
Hijeh chun nang chu kei sopinu hi kahi tin kisei in lang hile chun kei dingin phapen intin chule nangma jal'a chu kei jong ei hinghoi ding'u ahi,” ati.
14 És lőn mikor Ábrám Égyiptomba érkezék, láták az égyiptomiak az asszonyt, hogy az nagyon szép.
Thudihtah khat chu ahile Abram chu Egypt ahung lhun chun mipiho chun Sarai chu amelhoi chu amudoh sohtauvin ahi.
15 Mikor megláták őt a Faraó főemberei, magasztalák a Faraó előtt és elvivék az asszonyt a Faraó udvarába.
Chule Pharaoh lengpa chapaten amudoh phat uvin Pharaoh koma amanu chu aphat sei lheh jeng tauve. Hichun Sarai chu Pharaoh insunga apuilut tauvin ahi.
16 És jól tőn érette Ábrámmal, és valának juhai, ökrei, szamarai, szolgái, szolgálói, nőstényszamarai és tevéi.
Hichun Sarai jeh chun Pharaoh in Abram chu thil mantam tah apen, kelngoi hon ahin, bong chalte ahin, sangan chal ho ahiuvin; soh pasal hihen soh numei ho hileh, sangongsao ho ahin sangongsao api ho ahiuvin anei doh sah lotai.
17 De megveré az Úr a Faraót és az ő házát nagy csapásokkal, Száraiért, Ábrám feleségéért.
Hinlah Pathen in Pharaoh le ainsung mite chu Abram jinu Sarai jeh chu het phahlou thoh hah tah chun abolgim lheh jeng tan ahi.
18 Hívatá azért a Faraó Ábrámot és monda: Miért mívelted ezt velem? Miért nem mondottad meg énnékem, hogy ez néked feleséged?
Hichun Pharaoh in Abram chu nasatah in ahousal in, “Ipi bol'a kingaito nahim,” atin, “I bol la naloinu na jinu ahi chu nei seipeh lou ham?”
19 Miért mondottad: Húgom ő; azért vevém magamnak feleségűl. Most már imhol a te feleséged, vedd magadhoz és menj el.
Ibola ka sopi nu ahi natia kaji dinga neiki pui sah ham? Hijeh chun ven tunjong hikom a na jinu aum e ki puiyin lang gangtah in chedoh tan,” ati.
20 És parancsola felőle a Faraó némely embereknek, a kik elbocsáták őtet és az ő feleségét, és mindenét a mije vala.
Hichun Pharaoh in asemang pachong ho thu apetan, “Abram ahin ajinu ahin chule anei agou abonchan hiche gam'a konin gathah doh un,” ati.
