Ezsdrás 7
1 És ezek után Artaxerxes persa király uralkodásakor Ezsdrás, a Serája fia, ki Azariás fia, ki Hilkiás fia,
Bangʼ gigi duto, e kinde mar loch Artaksases ruodh Pasia, Ezra wuod Seraya, ma wuod Azaria, ma wuod Hilkia,
2 Ki Sallum fia, ki Sádók fia, ki Ahitub fia,
ma wuod Shalum, ma wuod Zadok, ma wuod Ahitub,
3 Ki Amária fia, ki Azariás fia, ki Mérájóth fia,
ma wuod Amaria, ma wuod Azaria, ma wuod Merayoth,
4 Ki Zerahja fia, ki Uzzi fia, ki Bukki fia,
ma wuod Zerahia, ma wuod Uzi, ma wuod Buki,
5 Ki Abisua fia, ki Fineás fia, ki Eleázár fia, ki pedig Áronnak, a főpapnak fia volt.
ma wuod Abishua, ma wuod Finehas, ma wuod Eliazar, ma wuod Harun jadolo maduongʼ;
6 Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából, (ő, a ki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izráel Istene adott vala) és megadá néki a király az Úrnak, az ő Istenének rajta nyugovó kegyelme szerint minden kérését.
Ezra-ni noduogo koa Babulon. Ne en japuonj man-gi lony mathoth kuom Chik Musa, ma Jehova Nyasaye, ma Nyasach Israel, nochiwo. Ruoth nomiye gimoro amora mano kwayo, nimar lwet Jehova Nyasaye, ma Nyasache ne ni kuome.
7 Feljövének pedig az Izráel fiai, a papok, a Léviták, az énekesek, a kapunállók és a Léviták szolgái közül többen Jeruzsálembe Artaxerxes király hetedik esztendejében.
Jo-Israel mamoko, kaachiel gi jodolo, jo-Lawi, jower, jorit rangach kod jotij hekalu, bende nobiro Jerusalem e higa mar abiriyo mar Ruoth Artaksases.
8 És Ezsdrás megérkezék velök Jeruzsálembe az ötödik hónapban, a király hetedik esztendejében.
Ezra nochopo Jerusalem e dwe mar abich mar higa mar abiriyo mar ruoth.
9 Ugyanis az első hónak első napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe, az ő Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint;
Nochako wuodhe koa Babulon e odiechiengʼ mokwongo mar dwe mokwongo, kendo nochopo Jerusalem e odiechiengʼ mokwongo mar dwe mar abich, nimar lwedo mangʼwon mar Nyasache ne ni kuome.
10 Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izráelben a rendeléseket és ítéleteket.
Nimar Ezra nosechiwore owuon ne somo matut kendo rito Chik mar Jehova Nyasaye, kod puonjo chikene gi buchene e Israel.
11 És ez mássa a levélnek, melyet adott vala Artaxerxes király Ezsdrásnak, az írástudó papnak, a ki írástudó vala az Úr parancsolatainak beszédiben, Izráelnek adott rendeléseiben:
Ma e baruwa machalre gi mane mane Ruoth Artaksases omiyo Ezra jadolo kendo japuonj, ngʼatno mosomo weche maluwore gi chike kod buche Jehova Nyasaye ne Israel:
12 „Artaxerxes, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi.
Artaksases, ruoth mar ruodhi, Ne Ezra jadolo kendo japuonj mar Chik Nyasach Polo: Amosi.
13 Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izráel népe, papjai és a Léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet.
Koro achiwo chik ni ja-Israel moro amora manie pinya, kaachiel gi jodolo kod jo-Lawi, madwaro dhi Jerusalem kodi, nyalo dhi.
14 Minthogy te elbocsáttatol a királytól és hét tanácsosától, hogy utána nézz Júdának és Jeruzsálemnek, a te Istened törvénye szerint, mely kezedben van,
Oori gi ruoth kod jongʼadne rieko abiriyo mondo inon wach kaka Juda gi Jerusalem dhi kaluwore gi chik Nyasachi manie lweti.
15 És hogy elvigyed az ezüstöt és aranyat, melyet a király és tanácsosai önkénytesen ajándékoznak Izráel Istenének, kinek hajléka Jeruzsálemben van,
To bende, nyaka idhi gi fedha kod dhahabu ma ruoth gi jongʼadne rieko osechiwo kuom hero mag-gi giwegi ne Nyasach Israel, ma kar dak mare en Jerusalem,
16 És mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet kapni fogsz Babilónia egész tartományában, együtt a nép és a papok önkénytes ajándékával, mit ezek önkénytesen ajándékoznak az ő Istenök házának, mely Jeruzsálemben van.
kaachiel gi fedha gi dhahabu duto ma unyalo yudo koa e gwengʼ mar Babulon, kanyakla gi chiwo ma ji kod jodolo golo ma en chiwo mar hera ne hekalu mar Nyasachgi e Jerusalem.
17 Annálfogva gondosan végy e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat s hozzájok való étel- és italáldozatokat, s áldozd meg azokat Istenetek házának oltárán, mely Jeruzsálemben van:
Gi pesani nyaka ine ni ingʼiewo rwedhi, imbe kod nyithi rombe machwo, kanyakla gi chiwo mag-gi mag cham kod misango miolo piny, kendo gitimgo misango ewi kendo mar hekalu mar Nyasachi e Jerusalem.
18 A megmaradott ezüsttel és arannyal pedig, a mit jónak láttok cselekedni te és atyádfiai, Istenetek akaratja szerint, azt cselekedjétek.
In kod oweteni ma jo-Yahudi unyalo timo gima uneno ka ber gi fedha gi dhahabu modongʼ, kaluwore gi dwaro mar Nyasachi.
19 És az edényekkel, melyek néked adattak át a te Istened házának szolgálatára, számolj be Isten előtt Jeruzsálemben.
Chiwne Nyasach Jerusalem gigo duto moket e lweti mar dendo Nyasaye e hekalu mar Nyasachi.
20 Egyéb szükségét pedig Istened házának, mit csak teljesítened kell, teljesítsd a király kincstartó házából.
Kendo gimoro amora midwaro mar hekalu mar Nyasachi ma inyalo bedo gi thuolo mar chiwo, inyalo chiwe koa e keno ma ka ruoth.
21 És én, Artaxerxes, a király, parancsolom minden a folyóvizen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, a mit csak kérend tőletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék,
Koro an, Ruoth Artaksases, achiwo chik ni kuonde keno duto mag Yufrate ochiw gi chia gimoro amora ma Ezra jadolo, japuonj Chik mar Nyasach polo, nyalo kwayou, kaka
22 És pedig száz tálentom ezüstig, száz kór búzáig, száz báth borig, száz báth olajig és sóban, a mennyi elég.
fedha madirom kilo alufu adek gi mia angʼwen, gunde mag ngano ma pek romo kilo alufu apar gaboro, divai maromo lita alufu ariyo gi mia ariyo, mo maromo lita alufu ariyo gi mia ariyo, kod chumbi mathoth ma ok nyal pim.
23 Minden, mi a menny Istenének akaratja szerint való, pontosan teljesíttessék a menny Istenének házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak országára.
Gimoro amora ma Nyasach polo osechano, we otime gi chia ne hekalu mar Nyasach polo. En angʼo momiyo mirima dibed kuom pinyruoth gi yawuote?
24 Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a Lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapunállókra, sem a Léviták szolgáira, sem Isten e háza szolgáira, adót, rovást és úti vámot senkinek vetni nem szabad.
Bende nyaka ingʼe ni ionge gi teko mar chuno ji golo osuru, kata chiwo kata chudo ewi jadolo, jo-Lawi, jower, jorit rangach, jatij hekalu moro amora kata jotich mamoko e odni mar Nyasaye.
25 És te Ezsdrás, a te Istened bölcs törvénye szerint, a mely kezedben van, rendelj ítélőket és birákat, a kik törvényt tegyenek minden a folyóvizen túl lakó nép között, mindazok között, a kik tudják Istenednek törvényeit, és a kik nem tudják, azokat tanítsátok!
To in, Ezra, kaluwore gi rieko matut mar Nyasachi, ma in godo, yier jongʼad bura matindo kod jongʼad bura madongo mondo ongʼad bura gadiera ne jo-Yufrate duto, ma gin joma ongʼeyo chike Nyasachi. Kendo nyaka ipuonj ngʼato angʼata mokia chikego.
26 Valaki pedig nem fogja cselekedni a te Istenednek törvényét és a király törvényét, ítélet hozassék felette pontosan, vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy jószágvesztésre, vagy fogságra.”
Ngʼato angʼata ma ok luor chik Nyasachi kod chik ruoth nyaka kume e yor tho, dare, pe gige, kata tere e od twech.
27 Áldott az Úr, atyáink Istene, a ki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.
Pak obed ne Jehova Nyasaye, ma Nyasach kwerewa, moseketo e chuny ruoth mondo luor obed ne od Jehova Nyasaye man Jerusalem e yo machalo kama
28 És a ki hozzám fordítá irgalmasságát a király előtt és tanácsosai előtt és a király minden hatalmas fejedelmei előtt! És én megerősödvén az Úrnak az én Istenemnek rajtam nyugovó kegyelme által, családfőket gyűjték össze Izráelből, hogy feljönnének velem.
kendo moserieyo lwete maber mar ngʼwono ne an e nyim ruoth kod jongʼadne rieko kod jotend ruoth maroteke mondo omiya luor. Nikech lwet Jehova Nyasaye Nyasacha neni kuoma, ne abedo gi chir mi achoko jotelo duto moa Israel mondo odhi koda.
