< Ezsdrás 3 >

1 Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban lakozának, felgyűle a nép egyenlőképen Jeruzsálembe.
Lhasagi ahunglhin toh kilhonin Israelte chu ama ama khopia ahung chenglut taovin ahi. Hichun Israel mipite jouse chu lungkhat tah in Jerusalem’ah ahung kikhom taovin ahi.
2 És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az ő atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
Hichun Jehozadak chapa Jeshua chu athempu chan khompiho Shealtiel chapa Zerubabel leh ainsung mite toh ahung kitho hom uvin, Israel Pathen maicham chu ahin sapha tauvin ahi. Pathen mipa Mose thuhil banga pumgo thilto chu Pakai maichama asem got u ahi.
3 És erős fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égőáldozatokat.
Israelte chun amun a anacheng saho chu ginna anei vangun maicham chu asempha uvin ahi. Hijou chun amahon jingkah nilhah in Pakai maicham achun pumgo thilto anabol jeng un ahi.
4 És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozának égőáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az ő napján.
Amahon Lhambuh Kut abollun, hichu Mose daan dungjuija niseh le anikho a ngaichat dolla pumgo thiltoa kilhaina ding jongchu atoh jengun ahi.
5 És azután áldozák az állandó napi, továbbá a hónapok első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.
Pakaiyin agonpeh u dungjuijin, angaija pumgo thilto dinga apediu ahin lhathah jousea kibol thilto ding ahin chuleh kumlhum seh a kut ho dingin, ahin tohdoh jiuvin ahi.
6 Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.
Lhambuh Kut kipat masang ni somle nga chan nileh thempu hon Pakai kom’ah pumgo thilto a dingin kilhaina anei masa jiuvin ahi. Hichehi Pakai houin kisah masang’a govam kilhaina chu ana pantauvin ahi.
7 És adának pénzt a kő- és favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.
Hijouchun mipiten thihkheng them holeh thingthem bolho athalah un chuleh Tyre leh Sidon akonin thing kitan bongho ahinpo uvin, aman dingin nehle chah lengpitwi le Olive thao anapeuvin ahi. Thingtum hochu Lebanon molla konin ahinpo uvin Mediterannean Twikhanglen pang juijah Joppa geijin akithol lhah sah un ahi. Hichehi Cyrus lengpa phatsah na noiya abol'u ahi.
8 Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.
Tun Jerusalem ahunglhun jou’u kumni le lhani channa in Pathen Houin sah akipan taovin ahi. Natongho chu sohchanna a kona hung potdoh jouse le Shealtiel chapa Zerubababel chuleh Jehozadak chapa Jeshua leh athempu chanpi hotoh chuleh Levite kum somni lhing holeh aval hochu Pakai houin sahphatna in alamkaijin ana pangun ahi.
9 És előlálla Jésua, az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlőképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, – mind Léviták.
Pathen houin sa hochu Jeshua le achate chule asopiteho Kadmiel le asopiho chujongleh Hodaviah chilhah ho jouse avesui jin ana pang un ahi. Hiche anatoh naova hin Henadad insung leh evite nana kithopiu vin ahi.
10 S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.
Hiche insaho hin Pakai houin chu aleibul ahin tundoh phat uvin thempu hon avon’u ahin kivon’un sumkon mut dingin amun cheh u ahi kilo uvin ahi. Hiteng chuleh David lengpan anasemtoh bangin Asaph chilhah ten Pakai thangvahna in atumging thei ho ahin suging uvin ahi.
11 És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!
Thangvah pumin Pakai vahchoila ahinsaovin ahi: “Amahi aphabehseh jenge! Aman Israelte alungset nahi tonsot nading ahi!” atiuve. Hijouchun mipi chun Pakai Houin leibul chu ahung kitundoh jeh chun Pakai thangvahna in hasap in asam un ahi.
12 Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a családfők közül, a vének, a kik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemök előtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala;
Ahinlah thempuhon atehse holeh Levite chuleh phung upa dang ho Pakai Houin masa ana mukha jouse chu ha kan akap un ahi. Mipi adangho vang chu kipah tahin hasap’in asam un ahi.
13 Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.
Akipanao husa leh mipi phabep kana ogin chutoh kigom in hatah in ana thongin ahileh gamlatah a umhon jong ajaphauvin ahi.

< Ezsdrás 3 >