Ezékiel 27
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
A message from the Lord came to me, saying,
2 Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról.
“Son of man, sing a funeral song for Tyre.
3 És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok.
Tell Tyre, the city that stands at the gateway to the sea, supplying goods to many overseas nations, that this is what the Lord God says: Tyre, you say to yourself, ‘I'm so beautiful!’
4 A tengerek szívében vannak határaid, építőid tökéletessé tették szépségedet.
Your borders extend far across the sea. Your builders put you together perfectly like a beautiful ship.
5 Senir cziprusaiból építették mindkét oldaladat, czédrust hoztak a Libánonról, hogy árbóczfát csináljanak néked.
They built you with pine timber from Mount Hermon. They used a cedar from Lebanon to make your mast.
6 Básán cserfáiból csinálták evezőidet; evezőpadjaidat a cziprusiak szigeteiről való sudar czédrusba foglalt elefántcsontból csinálták.
They made your oars with oaks from Bashan. They had wood from the island of Cyprus brought to make your deck and inlaid it with ivory.
7 Égyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteiről való kék és piros bíbor volt sátrad borítékja.
They made your sail with the best linen from Egypt—this was your flag that everyone recognized. They used cloth dyed blue and purple from the coastlands of Elishah to make your awnings.
8 Sidon és Arvad lakói voltak evezőid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid.
Men from Sidon and Arvad did the rowing in your ship. You had your own skilled sailors from Tyre.
9 Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat.
Expert craftsmen from Gebal were onboard to repair any leaks. All the other ships at sea came to trade with you and their sailors bartered for your goods.
10 Perzsák és lidiaiak és libiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, paizst és sisakot függesztettek fel benned, a mik ékessé tevének.
Men from Persia, Lydia, and Put were soldiers in your army. They lived among you, hanging up their shields and helmets with you, making you famous.
11 Arvad fiai és sereged voltak kőfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kőfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet.
Men of Arvad and Helech defended all your city walls, while those from Gammad protected your towers. They hung their shields all around your walls. They made you so successful.
12 Tarsis volt a te kereskedőtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak ők árúidért.
Tarshish traded with you because you had so much of everything. They paid for your goods with silver, iron, tin, and lead.
13 Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe árúidért.
Greece, Tubal, and Meshech traded with you. They bought your goods, paying with slaves and objects made of bronze.
14 Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak néked árúkul.
People from Beth-togarmah traded horses, war horses, and mules for your goods.
15 Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak néked adóba.
People from Dedan traded with you. You had marketplaces in many coastal areas where the people bartered with you using ivory tusks and ebony wood.
16 Arám a te kereskedőtársad mesterműveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak ők árúidért.
The Arameans traded with you because you had so much merchandise. They provided turquoise, purple cloth, embroidery, fine linen, coral, and red jasper in exchange for your goods.
17 Júda és Izráel földe, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithből és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereárúidért.
Judah and the country of Israel traded with you, paying you with wheat from Minnith, pastries and honey, olive oil and balm in return for your goods.
18 Damaskus a te kereskedőtársad mesterműveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, – Helbon borával és hófehér gyapjúval.
Because you had many different products, in fact so much of everything, Damascus traded with you using wine from Helbon, wool from Zahar.
19 Vedán és Jáván Uzálból adtak árúidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereárúidért.
Vedan and Javan from Izal bought your goods using wrought iron, cassia, and sweet calamus.
20 Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal.
Dedan traded with you, providing riding blankets.
21 Arábia és Kédár fejedelmei, ők mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled.
Arabia and all the leaders of Kedar traded with you, supplying lambs, rams, and goats.
22 Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért.
The merchants of Sheba and Raamah traded with you, exchanging gold, the very best spices, and precious stones for your goods.
23 Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Assiria és Kilmad mind a te kereskedőtársad.
Haran, Canneh, and Eden traded with you, as did Sheba, Asshur, and Chilmad.
24 Ezek a te kalmáraid tökéletes árúkkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és czédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban.
In your marketplaces they traded with you, providing the finest blue clothing, embroidery, carpets made with different colored threads, and strong ropes of twisted strands.
25 Tarsis hajói hordozták árúidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében.
Trade ships from Tarshish transported your goods. You were like a ship sailing the sea, filled with heavy cargo.
26 Nagy vizekre vivének téged a te evezőid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében.
Your rowers took you a long way out on the water, but the east wind broke you apart in there in the open ocean.
27 Gazdagságod és árúid, csereárúid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereárúid árúsai és minden hadakozó férfiaid, a kik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján.
You've lost everything! You wealth, your goods, your cargo, your crew of sailors, officers, and repairmen, your traders and all the soldiers you had, along with everyone else on board, fall into the depths of the sea on the day of your shipwreck.
28 Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezőségek.
The land around shakes when your sailors scream.
29 És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezőt fogják, hajósok és a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek.
All the rowers abandon their ships. The sailors and all the ships' officers stand on the shore.
30 És hallatják fölötted hangjokat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek.
They shout out for you and burst out crying. They mourn for you by throwing dust on their heads and rolling in ashes.
31 És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserűségben keserves sírással.
They shave their heads for you and clothe themselves in sackcloth. They weep for you, crying out in agony and heartfelt mourning
32 És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely most mint temető a tenger közepette!
As they weep and wail over you, they sing a funeral song for you: ‘Who could compare to Tyre, now destroyed out in the sea?
33 Mikor kimennek vala árúid a tengerekből, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.
You made many people happy when they received your goods from far across the sea. You made the kings of the earth rich with all your valuable goods and products.
34 Most összeomlottál a tengerekről le a vizek mélységébe, csereárúid és egész sokaságod benned elsülyedt.
Now you have been shipwrecked by the sea, sunk in deep water, and your cargo and your people have gone down with you.
35 A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arczaik rángatóznak.
Everyone living on the coastlands is shocked at what happened to you. Their kings are horrified; their faces twisted with fear.
36 A népek közt való kereskedők fütyölnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
The traders of the nations hiss at you in derision; disaster has brought you down and you're finished forever.”
