5 Mózes 32
1 Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!
Vannoi leiset pumpin ngaiyun, ajeh chu keiman naheng uva hiche thuhi ka seiyin ahi. Keima kam sunga kona thu kisei hi leiset pumpin ngaisoh keiyun.
2 Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
Keiman nangho jah ding’a ka sei hi goju bang jeng hen, chule ka thusei jong daitwi bang in kai jeng hen, hampa lah gotwi nel bang in kai hen, hamhing lah a gotwiju bang in hung hen, ati.
3 Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket!
Ajeh chu keiman Pakai min ka sam jal jeng in, O Pathen alen tangeiye, tin sam cheh uhen!
4 Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!
Pathen hi songpi ahin, athilbol achamkim tangeiye. Ajeh chu alamlhah aboncha thudih jeng ahin, temmona imacha umlou leh kitahna dim jeng ahin, a kitah le adihna jeng ahi.
5 Gonoszak voltak hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült nemzedék.
Hiche mitehon vang Ama hi a lam louvin abol'un, abonchauvin achate hi khalou tobang asoh tauvin, ajeh chu abonchauva nolna jeng ahiuvin, khang lamvaitah le lungput gih tah ahiuve.
6 Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? Ő alkotott és erősített meg.
Hitobanga chu Pakai hi lethuhna nei ding nagot uham, vo lungthim beiho, angol gam'a na hitauve! Ama hi nasempa, na Pathen hilou ham? Nangho sema tungdoh achu koi ham?
7 Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked!
Nikho masa lai chu geldoh in, kum masa laiya khang tamtah jong chu geldoh in, napa chu kidoh un aman nahil chen soh kei diu, na upate hou dong leu chun ama hon nahil diu ahi.
8 Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek; mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint,
Hatchungnung pen in nampi goulo ahop peh chun, Aman mihem chate alheng khen soh keiyin. Israel mite atam leh alhom dungjuiyin gamgi anasat khen pehsoh keiyin ahi.
9 Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége.
Ajeh chu Pakai chan chu amite chan ding ahin, Jacob hi ama chan ding hichu agoulo ding mong ahi.
10 Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét;
Jacob chu gamthip laiya akimu in, gam mang thim lah a ki mudoh ahi. Pakaiyin amahi aveng tup jing in, khohsahna anei jing in, hiti chun amitmu jenga khohsahna lhingsel aneiyin ahi.
11 Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket:
Muvanlai in abu avil jinga, abu sunga anoute avet lhih jing bang in ave lhih jing in ahi. Jacob hi kolchah jing ding in alhaving ajah dohjin, alhaving’a Jacob hi apo le jin ahi.
12 Egymaga vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele.
Pakai ama tah in ahin pui len, Jacob in aki voppi chu pathen dang ahipoi.
13 A föld magaslatain járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat;
Pakaiyin ama chu leiset chung mun sang lai laiya atousah jin, aman jong lhosohga akilo jin ane jin ahi. Songpia kon in khoiju achepsah jin, meituh song akon in jong thaotwi apot dohsah jin ahi.
14 Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál.
Bonghon lah akon in bongnoi apen, kelngoi hon lah akon in noitwi apejin, kelngoite ahin kelngoi chalte abonchan thaotwi in avah va jin, Bashan phaichama bonghon leh kelchan avah jin ahi. Suhlou chang leh lengpitwi chu nadon jin ahi.
15 És meghízott Jesurun, és rúgódozott. Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját.
Jeshurun chu ahung thaobehseh tan ahileh, akeng in athai mang mang in, nang jong nathao behseh tan nanoi gei gol jong achop lha jeng tan, Chuin asempa Pathen jeng jong asumil lotan, Ahuhhingpu Pathen jeng jong chu tot chavei nan aneitan ahi.
16 Idegen istenekkel ingerelték, útálatosságokkal bosszantották.
Hetphah lou pathen kin abol jeh uchun asu lung hang tauvin, chondan thet umtah tah abol'un, Pakai chu aphin lunghang tauve.
17 Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok.
Pathen hilou thilha ho henga kilhaina asem uvin, imatih chana ahet phah lou-u pathen lim semthu, pathen lim kisem thu thahho, hitobang ho chu napu napate hon jong ana het khah lou hel ahi.
18 A Kősziklát, a ki szült téged, elfeledted; megfelejtkeztél Istenről, a ki nemzett téged.
Nangman nasempa songpi chu nagel jing jeng pon, nahingpa Pathen hi nasumil tan ahi.
19 Látta ezt az Úr és megútálta bosszúságában az ő fiait és leányait.
Pakaiyin athilbol-u ijakai amu chet phat in akidah lheh jeng tan, achapate, acha nuteuvin aphin lung hang gam tauvin ahi.
20 És monda: Elrejtem orczámat előlök, hadd látom, mi lesz a végök? Mert elzüllött nemzetség ez, fiak, a kikben nincs hűség!
Chuin Pakaiyin aseijin, keiman hiche mihemte akona kamai kasel mang ding, akhonna geiya itobang tauvem ti ka vet lhih jing ding, amaho hi abonchauva khanglam vaitah ahiuvin, asung jeng uva jong tahsanna bei ahi.
21 Azzal ingereltek ők, a mi nem isten; hiábavalóságaikkal bosszantottak engem; én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem népem: bolond nemzettel bosszantom őket.
Hiche mite hohin Pathen hi lou achombeh pathen kinbol in apang tauvin, keima ei hepha tapouvin, milim doi asem hou jeh in keima kalung ahansah tauvin, ajeh chu keiman mihem to tethei lou ho kaphin lunghang’a achung'uva ka thangtom sah ding, nam lah a angolpente ka phin lunghang peh ding ahiuve.
22 Mert tűz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait. (Sheol h7585)
Keima kalung ahana konin mei ahung kong doh jeng in, hiche meichun noimi gamchan akichai theiyin, leiset leh achunga thil jouse jong akichai hel soh jeng tan, molsang vum jouse jong meiyin akachai soh tan ahi. (Sheol h7585)
23 Veszedelmeket halmozok reájok, nyilaimat mind rájok fogyasztom.
Hiche mite chunga hi thilse simjou lou kasit dimset jeng ding, achung'uva thalpi chang kakap ding ahi.
24 Éhségtől aszottan, láztól emésztetten és keserű dögvésztől – a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt.
Hiche mite hi gilkela thigamna ato diu, meikong in aleugam diu, gamna huise in alhun den jeng diu, amaho douna gamsa ka hansah ding, leivuiya kithol gulsi achung'uva kahan sah ding ahi.
25 Kivül fegyver pusztít, az ágyasházakban rettegés: ifjat és szűzet, csecsszopót a vén emberrel együtt.
Chule polama chemjam hem kalap sah ding, insung jeng ajong tijatna jeng lhung ding, nungah—gollhangho aboncha thigam ding, nao noichep leh pasal sam kangsa jeng jong atha gamset ding ahi.
26 Mondom: Elfuvom őket, eltörlöm emlékezetöket az emberek közül.
Keiman hitia hi ka seiya, gam jousea ka thejal soh hel ding, amaho geldohna bei hel ta ding ahi.
27 Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és hogy ezt mondják: A mi kezünk a hatalmas, és nem az Úr cselekedte mind ezt! -
Hiche melmate kiletsahna hi kagin lou ham? Amelmate hou gilkel nan hinpha khante, ahilou jong leh hitia hi asei diu, ikhut thahat uvin gal ei josah tauvin, thil hichengse hi Pakaiyin eibol peh uva ahi oi, tia asei diu ahi.
28 Mert tanács-vesztett nép ez, és nincs bennök értelem.
Ajeh chu amaho hi lunggel beiya hinkho mang nam ahiuvin, alungthim sung uva jong hetkhenna ima umlou ahiye.
29 Vajha eszesek volnának, megértenék ezt, meggondolnák, hogy mi lesz a végök!
Hetkhenna nei hileu hitobang hi ahetthem diu, kho nung chana ato diu thil jong ahet khen thei diu ahi.
30 Miképen kergethetne egy ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?!
Mikhat chun mi sang khat chu adeljam thei pon, mini seh in jong mihem sangsom adeljam thei pon ahi.
31 Mert a mi Kősziklánk nem olyan, mint az ő kősziklájok; ellenségeink is megítélhetik!
Ajeh chu amaho songpi chu eiho songpi tobang ahi pon, imelma teu hi amaho leh amaho kah a thutan'a pang jeng ahiuve.
32 Mert az ő szőlőjök Sodoma szőlője és Gomora mezősége; bogyóik mérges bogyók, keserűek a gerézdjeik.
Amaho lengpigui hi Sadom akona hung jam lut ahin, Gomorrah loujao akona hung jamdoh ahi. Hiche lengpiga ho chu thina thei jing ahin, agaboh jouse jong akha ngen ahi.
33 Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje.
Amaho lengpitwi chu gulgu jeng ahin, aboncha gulsegu phalou ngen jeng ahi.
34 Nincsen-é ez elrejtve nálam, lepecsételve az én kincseim között?
Hichengse keima koma kikhola ahipon, nathil khol khomna in muna chu mohor kinam khuma hilou ham?
35 Enyém a bosszúállás és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár!
Phulah leh lethuhna kiti hi ania keiya ahi. Ajeh chu keng aki lhonal uva, hamsetna ato na diu ahung nai tan ahileh, hichete manthahna chu hetphah louva hung lhung jeng ding ahi.
36 Mert megítéli az Úr az ő népét, és megkönyörül az ő szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erő, s védett és védtelen oda van.
Ajeh chu Pakaiyin amite suhdihna anei ding, alhachate chunga jong lainatna ahin nei thei ding ahi. Athahat nau aboncha kichai tading, sohchanga ahin ipi hijong leh abeisoh tai, ti amuchet diu ahi.
37 És ezt mondja: Hol az ő istenök? a Kőszikla, a melyben bizakodtak?
Chuteng aman hiti ahi asei ding, hichete pathen limsem thu hoiya um hitam, akisel nau songpi hoiya um hitam, tia asei diu ahi.
38 A kik megették az ő véres áldozataik kövérjét, megitták az ő italáldozatuk borát: keljenek fel és segítsenek meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket!
Koiyin hiche teho kilhaina sathao aneh a, lengpitwi don dinga kikoi jong koipen in adon hitam? Hitobang pathen limsem thu hochu hung uvintin, nathoh gimnauva kon in nahung pan pitao hen, ati.
39 Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten kivülem! Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, a ki kezemből megszabadítson.
Tun neihin vetem un, Pathen kiti chu keima tah hi kahin, keima tailou pathen dang aum pon, keima tah in mihem ka that jin, hin jong ka hinsah kitjin ahi. Kam'a vojin, ka sudam kit jitai, kei khut a kona eichulha jou ding koima dang aum pon ahi.
40 Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké élek én!
Ajeh chu keiman vanlam kasang in, atonsot tonsot'a hing jing ka hi jeh in hiti chun ka seiyin ahi.
41 Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek.
Ka chemjam ka kinol hem teng ka khut a kona thutanna ka neiyin ahi. Keima eidou chan chunga phulahna ka lhunsah ding, keima eithette chunga lethuhna ka lhunsah ding ahi.
42 Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből!
Kathalpi chang jouse thisan a ka dekot ding, ka chemjam jeng in jong tahsa jeng asat gamhel ding, akithatsa mihemho thisan, sohchanna gal hinga kikai ho, melma samsao tah tah ho lu ka tansah jin ahi.
43 Ujjongjatok ti nemzetek, ő népe! Mert ő megtorolja az ő szolgáinak vérét, bosszút áll az ő ellenségein, földjének és népének megbocsát!
Vo namtin vaipite jouse, vahchoi un amiten, ajeh chu Pakaiyin alhachaa pangte thisan phu chu alatan ahi. Ama doute chunga phu alan, amite ding mong monga gam sung hi asuh theng ahi.
44 Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué a Nún fia.
Chuin Mose chu Nun chapa Joshua toh ahung kilhon in, Mose ahin Joshua ahin ahi lhon in Israel mite jouse henga la thu kisei chu ana beng uvah ajah cheh na diuvin asei peh sohkeiyin ahi.
45 És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek,
Mose’n thu chu jat chu Israel mite jouse henga aseipeh soh keiyin ahi.
46 Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét;
Mose’n miho jouse henga hiti hin aseiyin. Tunia keiman naheng uva thu hijat ka seipeh chengse hi na lungthim cheh uvah koi soh keiyun, hichu nung teng nachate hou henga naseipeh thei diu, chuteng amahon jong hiche danthu a kisei doh jouse hi aboldoh tei na diuva ching thei tah a um ding ahiuve.
47 Mert nem hiábavaló íge ez néktek; hanem ez a ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt.
Hiche hi nang ho jouse dinga thasetna ding ahipon, nahin theina diujoh ahi. Hichea kona nagal kai nadiu Jordan gal gamsunga khu nahin khou sot ding ahi, tin aheng uvah aseipeh e.
48 És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Chuni ma ma chun Pakaiyin, Mose jah a hiti hin asei peh in ahi.
49 Menj fel ebbe az Abarim hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül.
Jericho toh kigalsai, Moab gamsunga, Nebo molsang, Abarim molsang kiti lai akhun kaldoh in, hiche muna kon khun keiman Israel mite chenna dinga kapehna gamsung, Canaan gamsung khu nagavet ding ahi, ati.
50 És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez;
Hiche nakal touna molsang chunga khu nahung thiden ding, namite hotoh nahung kigop khom ding ahi. Hor molsang chunga nasopipa Aaron athia amite toh akigop khom banga nangma jong nachuti ding ahi, ati.
51 Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között.
Ajeh chu Zin gamthip noi, Meribath-Kadesh tui phunga Israel mite lailungtah ah keima thu napal keh in, hiche muna chun Israel mite lah keima hi atheng in nei bol tapon ahi.
52 Mert szemközt látod a földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be.
Hijeh achu nangman namasang lama hiche gamsung khu namit a namu bepding, ahinlah keiman Israel mite kapehna gamsung vang nachutlut thei lou ding ahitai.
