5 Mózes 29

1 Ezek annak a szövetségnek ígéi, a mely felől megparancsolta az Úr Mózesnek, hogy kösse meg azt Izráel fiaival Moábnak földén, azon a szövetségen kivül, a melyet kötött vala velök a Hóreben.

Pakaiyin Horeb molchunga akitepna thu anasei, Moab gamsunga Israel mite henga Mose adin a thupeh kitepna asemho chu hi chengse hi ahi.

2 És előhivatá Mózes az egész Izráelt, és monda nékik: Ti láttátok mind azt, a mit szemeitek előtt cselekedett az Úr Égyiptom földén a Faraóval és minden ő szolgájával, és egész földével:

Chuin Mose’n Israel mi chan chu akou khomsoh keiyin aheng uvah thu aseitan ahi. Egypt gamsunga naum laiyuva Pakaiyin Pharaoh chunga ipi abola chuleh asohte ahin, agamsung pumpi abolna jouse namit tah uvin na musoh tauve.

3 A nagy kísértéseket, a melyeket láttak a te szemeid, a jeleket és ama nagy csudákat.

Nanghon melchihna leh Patepna tinchang tothoa, thil kidang tampi namit uva namu soh keiyu ahitai.

4 De nem adott az Úr néktek szívet, hogy jól értsetek, szemeket, hogy lássatok, és füleket, hogy halljatok, mind e mai napig.

Ahinlah Pakayin tuni chan in, nangho jouse hetkhen theina lungthim nape hihlai uve.

5 Mindamellett is vezérlettelek titeket a pusztában negyven esztendeig; nem koptak le a ti ruháitok rólatok, és a te sarud sem kopott le lábadról.

Keiman nangho gamthip noiya kum somli sungin kapui leuvin, natahsa chung uva ponsil kaijouse khat jeng cha jong aehpon, nakeng chut jeng ujong khat jeng cha asepon ahi.

6 Kenyeret nem ettetek, sem bort, sem részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

Keima hi nangho jouse Pakai, Pathen kahi nahetdoh thei na diuvin, nanghon changlhah nane pouvin, twi jong nadon pouvin, khamna thei kiti jong nadonkha pouvin ahi.

7 És eljutottatok e helyre, és kijöve előnkbe Szíhon, Hesbonnak királya, és Óg, Básánnak királya, hogy megütközzenek velünk, de megvertük őket.

Ahinlah Hesbon lengpa Og chun kisatpi ding in eihin nailut tauvin ahileh, hikoma chun eihon jong amani chunga galjona chu inei tauve.

8 És elvettük az ő földjöket, és odaadtuk örökségül a Rubenitáknak, Gáditáknak és a Manassé-törzs felének.

Chuin hiche teni gam chu ilahpeh tauvin, Reuben in gouva alo ding in agam keh khatset chu ipeuvin ahi.

9 Tartsátok meg azért e szövetségnek ígéit, és a szerint cselekedjetek, hogy szerencsések legyetek mindenben, a mit cselekesztek.

Chuti ahijeh chun hiche kitepna thudola kisei thudol hohi, aboncha nabol sohhel thei nadiu vin ching thei un, chutin bolleu chun na khut a nathil bol jouseu nakhan tou thei diu ahi.

10 Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;

Tunia hi nangho nabon chauva Pakai, Pathen angsunga nadin soh keidiu ahi. Nangma phungkhai sung cheh akon lamkai, upa ho chule nalah uva vaihom ho jaona Israel mi kitiphot thonlouva pang ding ahi.

11 A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;

Numei chapang ho jouse, ngahmun a cheng khopem ho ahin, nathing poa pang ahin, natwi thala pang mi hi jongleh jao kimsoh kei ding ahi.

12 Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;

Nangman jong Pakai, Pathen kihahselna banga hitia chu nabol ding, tunin nangman Pakai, Pathen nangtoh asemna kitepna sunga hi nalut ding ahi.

13 Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

Ajeh chu hitia nabol tengleh, Pakaiyin nangma nam khat dinga natun doh ding, nangma koma asei dohsa leh napu, napa Abraham, Isaac, Jacob henga athutep banga nangma Pathen jong ahi.

14 És nem csak ti veletek kötöm én e szövetséges, és ez esküvéses kötést,

Hiche kitepna hi keiman nangho toh keima kikah dinga bou kasem ahipoi.

15 Hanem azzal, a ki itt van velünk, és itt áll e mai napon az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, és azzal is, a ki nincsen e mai napon itt velünk.

Tunin ilah uva jaolou hihen lang, Pakai, Pathen asunga umjouse dinga jong ki semdoh ahi.

16 (Mert ti tudjátok miképen laktunk Égyiptomnak földén, és miképen jöttünk által a nemzetek között, a kiken általjöttetek.

Egypt gamsunga ichenlai uva pat, namtin vaipi ijat hamkhat nahin pal galkai tauve, tihi na hesoh keiyun ahi.

17 És láttátok az ő undokságaikat és bálványaikat: fát és követ, ezüstöt és aranyat, a melyek nálok vannak.)

Hiche muna chu namtin vaipi thilbol thet um tahtah thing leh song’a ki sem milim doi jouse ahin, dangka leh sanaa kisem, hitobanga milim doi ki semthu jouse abonchan na mittah uvin namusoh tauve.

18 Vajha ne lenne közöttetek férfi vagy asszony, nemzetség vagy törzs, a kinek szíve elforduljon e napon az Úrtól, a mi Istenünktől, hogy elmenjen és szolgáljon e nemzetek isteneinek; vajha ne lenne köztetek méreg- és ürömtermő gyökér!

Ajeh chu nalah uva pasal khat ham, numei khat ham, insung khat, namkhat chu alungthim ahei mang jenga hiche milimdoi ki semthu ho kinbola pang jeng thei ahi. Chule nalah uva kona thilse khat chu hung kondoh jeng thei ahin, thingga nehthei lou akha ahinsoh doh jeng ding ahi.

19 És ha lesz, a ki hallja ez esküvéses kötésnek ígéit, és boldognak állítja magát az ő szívében, ezt mondván: Békességem lesz nékem, ha a szívem gondolata szerint járok is, (hogy a részeg és a szomjas együtt veszszenek):

Mi khat touvin kitepna thu kisei doh chengse ahin jah doh a, ama leh ama kichoi sang nan nei ta henlang; alungthim sunga hiti hin sei jeng taleh, ka lungthim sunga louchal tah in thusei jong leng, ka thi lou ding ahi. Dangchah pet tah a twidon dinga aum laiya twijin alhoh banga, manthahna akibol doh teitei ding ahi.

20 Nem akar majd az Úr annak megbocsátani, sőt felgerjed akkor az Úrnak haragja és búsulása az ilyen ember ellen, és rászáll arra minden átok, a mely meg van írva e könyvben, és eltörli az Úr annak nevét az ég alól.

Hitobanga chon mihem chu Pakaiyin ngaidam achan lou ding, hitia doumah bol mihem chunga chu Pakai lunghang ding; danthu lekhabua kisun gaosapna jouse amapa chunga chu hung lhung jeng ding, chuteng Pakaiyin hichepa min chu vannoiya asuh manga avela umkit talou ding ahi.

21 És kiválasztja azt az Úr veszedelemre, Izráelnek minden törzse közül, a szövetségnek minden átka szerint, a melyek meg vannak írva e törvénykönyvben.

Danthu kisutna lekhabua kitepna chu leh gaosapna ki seidoh bang’a chu gaosapna achung’a lhung jeng ding, hi tia chon mihem chu Pakaiyin Israel mite lah akona apam paidoh jeng ding ahi.

22 És ezt fogja mondani a következő nemzedék, a ti fiaitok, a kik ti utánatok támadnak, és az idegen, a ki messze földről jön el, ha látni fogják e földnek csapásait és nyomorúságait, a melyekkel megnyomorította azt az Úr:

Ahung khanglen ding khangdong ho, nama banuva hung kipatdoh ding nachateu ahin, hetphah lou gam'a kona hung kholjin mi jaona Pakaiyin agimsah nau, gentheina chung nung hi amittah uva ahin musah tenguleh ahet them diu ahitai.

23 Kénkő és só égette ki egész földjét, be sem vethető, semmit nem terem, és semmi fű sem nevekedik rajta; olyan, mint Sodomának, Gomorának, Ádmának és Czeboimnak elsülyesztett helye, a melyeket elsülyesztett az Úr haragjában és búsulásában.

Gamsunga cheng jousen kat-song leh chilhang abah diu, muchi tuna lou mun jouse imacha keh talou ding, Sodom leh Gomorrah banga kile khup jenga, Admah leh Zeboiim banga Pakaiyin alunghan teng alekhup del tobang soh ding ahi.

24 Azt fogják majd kérdezni mind a nemzetek: Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel? Micsoda nagy felgerjedése ez a haragnak?

Namtin in hitia asei ding, ipi jeh pen tah’a Pakaiyin hiche gamsung hi hitia hi abol jeng hitam? Ipi jeh’a hiti loma hi lunghang ahidem? tia asei diu, tija sohkei diu ahi.

25 És ezt mondják majd: Azért, mert elhagyták az Úrnak, az ő atyáik Istenének szövetségét, a melyet akkor kötött velök, a mikor kihozta őket Égyiptom földéről;

Chuteng leh mipin hitia hi asei diu, amaho hi Egypt gamsunga aum laiyuva apu, apate hou henga Pakaiyin athupeh angai lou jeh uva, hitobang hi achung'uva lhung ahi.

26 És elmentek, és szolgáltak idegen isteneket, és imádták azokat; olyan isteneket, a kiket nem ismertek volt és nem adott nékik az Isten.

Ajeh chu amahon pathen lim semthu kinbol len apang uvin, chibai aboh un, Pakaiyin abol diuva adeilou beh thil abol tauvin pathen limsem thu ahou un chule ahetkhah lou hel’u ahou tauvin ahileh, achung'uva hitobang thil khu lhung ahiye.

27 És felgerjedett az Úrnak haragja e föld ellen, hogy reá hozza mindazt az átkot, a mely meg van írva e könyvben.

Hijeh achu gamsunga Pakai lunghanna hung lhung jenga, hiche danthu lekhabua kisun gaosapna jouse hi hung lhung jeng ahitai.

28 És kigyomlálta őket az Úr az ő földjökről haragjában, búsulásában és nagy indulatjában; és vetette őket más földre, a mint mai nap is van.

Pakai, Pathen chu alunghang behseh jeng tan ahileh, hiche nam mite hi agam sunga kona apaidoh jenga, tulai din muna aum bang uva gamdangte khut’a apehdoh jeng ahi.

29 A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a miénk és a mi fiainké mind örökké, hogy e törvénynek minden ígéjét beteljesítsük.

Thil jouse hi Pakai, Pathen a bou ahin, aki phongdoh jouse jong danthua kisei aumsa ho bou ahin, hichengse hi atonsot tonsot'a ichateu khang chana ding ahi.