2 Sámuel 7

1 Lőn pedig, hogy mikor a király az ő palotájában üle, és az Úr mindenfelől békességet adott néki minden ellenségeitől,

A I ka wa i noho ai ke alii iloko o kona hale, a hoomaha mai la o Iehova ia ia mai o a o, mai kona poe enemi a pau;

2 Monda a király Nátán prófétának: Ímé lássad, én czédrusfából csinált palotában lakom, az Istennek ládája pedig a kárpitok között van.

I aku la ke alii ia Natana ke kaula, Eia hoi au ke noho nei iloko o ka hale kedera; aka, e noho ana ka pahu o Iehova maloko o na paku.

3 És monda Nátán a királynak: Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van.

I aku la o Natana i ke alii, E hele oe e hana i ka mea a pau iloko o kou naau; no ka mea, me oe pu no o Iehova.

4 Azonban lőn az Úr szava Nátánhoz azon éjjel, mondván:

A ia po iho no, hiki mai la ka olelo a Iehova io Natana la, i mai la.

5 Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Házat akarsz-é nékem építeni, hogy abban lakjam?

E hele oe e hai aku i kuu kauwa ia Davida, Eia ka Iehova e olelo aku nei, E hana anei oe i hale no'u e noho ai?

6 Mert én nem laktam házban attól a naptól fogva, hogy kihoztam Izráel fiait Égyiptomból, mind e mai napig, hanem szüntelen sátorban és hajlékban jártam.

No ka mea, aole no au i noho iloko o ka hale maoli mai ka manawa mai a'u i alakai mai nei i na mamo a Iseraela mai Aigupita mai, a hiki i keia la; aka, ua hele no wau maloko o ka halelole, a me ka halelewa.

7 Valahol csak jártam Izráel fiai között, avagy szólottam-é csak egy szót is Izráel valamelyik nemzetségének, a kinek parancsoltam, hogy legeltesse az én népemet Izráelt, mondván: Miért nem építettetek nékem czédrusfából való házat?

I ko'u hele ana a pau me na mamo a pau a Iseraela, i olelo aku anei au i kekahi ohana a Iseraela, i ka mea a'u i kauoha aku ai e hanai i ko'u poe kanaka i ka Iseraela, i ka i ana aku, Heaha ka mea e hana ole ai oukou i hale kedera no'u?

8 Most azért ezt mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Én hoztalak ki téged a kunyhóból, a juhok mögül, hogy légy fejedelem az én népem felett, az Izráel felett;

Nolaila hoi, e olelo aku oe i kuu kauwa ia Davida, Eia ka Iehova sabaota e olelo mai nei, I lawe mai no wau ia oe mai ka pahipa mai, mamuli mai hoi o ka poe hipa, i alii oe maluua o kuu poe kanaka o ka Iseraela.

9 És veled voltam mindenütt, valahová mentél, és kiirtottam minden ellenségeidet előtted; és nagy hírnevet szerzettem néked, mint a nagyoknak hírneve, a kik e földön vannak.

Owau hoi kekahi pu me oe i kou mau wahi i hele aku ai, a ua hooki iho no wau i ou poe enemi a pau mai kou maka aku, a ua hookaulana aku au i kou inoa, e like me ka inoa o ka poe nui ma ka honua.

10 Helyet is szerzék az én népemnek Izráelnek, és ott elplántálám őt, és lakozék az ő helyében, és többé helyéből ki nem mozdíttatik, és nem fogják többé az álnokságnak fiai nyomorgatni őt, mint annakelőtte,

Na'u hoi e hoike aku i wahi no ko'u poe kanaka no ka Iseraela, a e kanu iho no au ia lakou i noho ai lakou ma ko lakou wahi iho, aole e nee hou aku lakou; aole hoi e hoino hou mai ka poe keiki na ka ino ia lakou, e like me ka manawa mamua.

11 Attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem az én népem az Izráel felett. Békességet szereztem tehát néked minden ellenségeidtől. És megmondotta néked az Úr, hogy házat csinál néked az Úr.

A mai ka manawa mai a'u i hoonoho ai i na lunakanawai maluna o ko'u poe kanaka o ka Iseraela, a hiki i ka hoomaha ana ia oe mai kou poe enemi ae a pau. Eia hoi ka Iehova e i mai nei ia oe, Na Iehova no e hana i hale nou.

12 Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát:

Aia pau kou mau la, a moe iho oe me ou poe kupuna, e hooku ae au i kau keiki mahope ou, i ka mea e puka ana mailoko ae o kou opu, a e hookupaa hoi au i kona aupuni.

13 Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké.

Nana no e hana i hale no ko'u inoa, a e hookupaa hoi au i ka nohoalii o kona aupuni a mau loa aku.

14 Én leszek néki atyja, és ő lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem őt emberi veszszővel és emberek fiainak büntetésével;

Owau no auanei kona makuakane, a e lilo hoi ia i keiki na'u: a i hana ino kela, na'u no e paipai aku ia ia me ka laau ma ko ke kanaka, a me ka hahau ana ma ko na keiki a na kanaka.

15 Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tőle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék előtted.

Aka, aole au e lawe i ko'u aloha mai ona aku la, me a'u i lawe aku ai ia mea mai o Saula aku, ka mea a'u i hoolei aku ai mai ko'u alo aku.

16 És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, és a te trónod erős lészen mindörökké.

A e hookupaa mau loa ia aku kau ohana a me kou aupuni imua ou: e hookupaaia hoi kou nohoalii a mau loa aku.

17 Mind e beszéd szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.

Ma keia mau olelo a pau, a ma keia hihio a pau ka Natana i olelo aku ai ia Davida.

18 Bemenvén azért Dávid király, leborula az Úr előtt, és monda: Micsoda vagyok én, Uram Isten! és micsoda az én házam népe, hogy engem ennyire elővittél?

Alaila komo aku la o Davida ke alii iloko, a noho iho la imua o Iehova, a olelo aku la, Owai la hoi wau, e ka Haku e Iehova? Heaha hoi ko'u ohana i malama mai ai oe ia'u a hiki i neia wa?

19 És ez még csekélynek tetszett néked, Uram Isten! hanem ímé szólasz a te szolgádnak háza felől messze időre valókat; és ez törvény az emberre nézve, Uram Isten!

He mea uuku hoi keia imua o kou maka, e Iehova ka Haku; aka, ua olelo mai hoi oe no ka ohana a kau kauwa a liuliu aku mahope. Ua like anei keia me ko ke kanaka, e Iehova ka Haku?

20 De mi szükség Dávidnak többet szólani néked, holott te jól ismered, Uram Isten, a te szolgádat?

Heaha ka mea hou aku e hiki ia Davida ke olelo aku ia oe? no ka mea, ua ike pono mai oe i kau kauwa nei, e Iehova ka Haku.

21 A te igéretedért, és a te jóakaratod szerint cselekedted mindezeket a nagy dolgokat, hogy megjelentsd a te szolgádnak.

No ka pono o kau olelo, a e like me ko loko o kou naau kau i hana mai ai i keia mau mea nui a pau, i mea e ike ai kau kauwa.

22 Ennekokáért felmagasztaltattál, Uram Isten: mert senki sincs olyan, mint te, és rajtad kivül nincsen Isten, mind a szerint, a mint hallottuk a mi füleinkkel.

Nolaila, e Iehova e ke Akua, he nui oe; no ka mea, aohe mea like me oe, aohe hoi Akua e ae, o oe wale no; e like me ka mea a pau a makou i lohe ai ma ko makou pepeiao.

23 Mert melyik nép olyan, mint a te néped, az Izráel, melyért elment volna az Isten, hogy megváltsa magának való népül, és magának nevet szerezzen, és érettetek oly nagyokat cselekedjék és országodért oly csudálatos dolgokat néped előtt, melyet megszabadítottál Égyiptomból, a pogányoktól és isteneiktől.

Owai la ka lahuikanaka ma ka honua nei e like me kou poe kanaka me ka Iseraela, ka poe a ke Akua i kii aku ai e hoola i poe kanaka nona, i mea e kaulana ai kona inoa, a e hana aku no lakou i na mea nui a weliweli no kou aina, imua o kou poe kanaka, o ka poe au i hoola ae nou mai na lahuikanaka o Aigupita, a me ko lakou mau akua mai.

24 Mert megerősítetted magadnak a te népedet, az Izráelt, népedül mindörökké; és te voltál, Uram, nékik Istenök.

No ka mea, ua hoolilo oe nou i kou kanaka i ka Iseraela, i poe kanaka nou mahope mau loa aku; a o oe, e Iehova, ua lilo mai oe i Akua no lakou.

25 Most annakokáért, Uram Isten, a mit szóltál a te szolgád felől, és az ő háza felől, teljesítsd be mindörökké; és cselekedjél úgy, a mint szólottál;

Ano hoi, e Iehova ke Akua, e hookupaa mau loa oe i ka olelo au i olelo mai ai no kau kauwa a me kana ohana, a e hana mai e like me kau olelo.

26 Hogy felmagasztaltassék a te neved mindörökké, ilyen szókkal: A Seregeknek Ura az Izráelnek Istene, és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó te előtted!

A e hoonani mau loa ia kou inoa, i ka i ana, O Iehova sabaota, oia ke Akua maluna o ka Iseraela: a e hookupaaia hoi ka ohana a kau kauwa a Davida imua ou.

27 Mert megjelentetted a te szolgádnak fülébe, óh Seregeknek Ura és Izráelnek Istene, ezt mondván: Házat építek néked. Ezért készteté szolgádat az ő szíve, hogy ilyen könyörgéssel könyörögjön hozzád.

No ka mea, ua hoike mai oe, e Iehova sabaota, ke Akua no ka Iseraela, iloko o ka pepeiao o kau kauwa, i ka i ana mai, E hana au i hale nou: nolaila, ua manao iho kau kauwa iloko o kona naau e pule aku i keia pule ia oe.

28 Most azért, óh Uram Isten, (mert te vagy az Isten, és a te beszéded igazság, és te mondottad ezt a jót a te szolgád felől),

Ano hoi, e Iehova ka Haku, o oe no ua Akua la, a he oiaio hoi kau mau olelo; a ua olelo mua mai oe i keia lokomaikai i kau kauwa nei:

29 Legyen a te jóakaratodnak áldása a te szolgádnak házán, hogy legyen előtted mindörökké; mert te szólottál, Uram Isten, azért a te áldásoddal áldassék meg a te szolgádnak háza mindörökké.

Nolaila hoi, e lealea mai oe, a e hoopomaikai mai i ka ohana a kau kauwa, i mau loa ia imua ou: no ka mea, ua olelo no oe, e Iehova ka Haku; a ma kau hoopomaikai ana e pomaikai ai ka ohana a kau kauwa mahope mau loa aku.