2 Sámuel 11

1 Lőn pedig az esztendő fordulásakor, mikor a királyok hadba szoktak menni, elküldé Dávid Joábot és az ő szolgáit ő vele, és mind az egész Izráelt, hogy elveszessék az Ammon fiait, és megszállják Rabba városát; Dávid pedig Jeruzsálemben maradt.

Chavang laile chonna ngai dan a anaum leng ho galkon phat laiyin David jong chun Joab le asepaite toh Israel chate abonchan galkon din asoltai; amaho jong acheuvin Ammon sepaite agasumang un, chule Rabbah kho aga umtauve. Ahin David vang chu Jerusalem khopia aumden jing nai.

2 És lőn estefelé, mikor felkelt Dávid az ő ágyából, és a királyi palota tetején sétála: láta a tetőről egy asszonyt fürdeni, ki igen szép termetű vala.

Nikhat hi nilhah lam ni kihei don hin David jong asunchol na jalkhun'a konin athou doh in leng Inpi inchunga chun avah len ahileh, inchunga kon chun numei melhoi khat akisil pet tah amun ahi.

3 És elkülde Dávid, és tudakozódék az asszony felől, és monda egy ember: Nemde nem ez-é Bethsabé, Eliámnak leánya, a Hitteus Uriás felesége?

Hijeh chun David’in mi asol in numeinu chu koi ham, tin agadoh le sah tai. Hichea hin mi khat chun, “Hiche nu hi Eliam chanu, Hittite mipa Uriah jinu Bathsheba chu ahi” tin aseipih tai.

4 Akkor követeket külde Dávid, és elhozatá őt; ki beméne ő hozzá, és vele hála, mikor az ő tisztátalanságából megtisztult; és annakutána visszaméne az ő házához.

Hichun David’in mi sottol le ho asol in amanu chu aga puisah in, Bathsheba jong chu leng inpi sung ahung lut’in, chuin David chun amanu chu aluppi tan ahi. Hichepet a hi Bathsheba chu athi neijou akisuh theng jou chabou ahi; akichaiyin amanu jong a inlama achetai.

5 És fogada méhében az asszony, és elküldvén, megizené Dávidnak ilyen szóval: Teherbe estem!

Phat chomkhat jouvin Bathsheban nao avop ahin kihetdoh phat’in aman David koma hitin thu athot in, “Keiman nao kavoptai,” ati.

6 Akkor Dávid izene Joábnak: Küldd haza hozzám a Hitteus Uriást; és elküldé Joáb Uriást Dávidhoz.

Hichun David in Joab chu thu athot in: “Uriah kitipa Hittite mipa chu kahenga hinsol temin,” ati. Hijeh chun Joab in jong Uriah chu David lengpa hengah ahinsol tan ahi.

7 Mikor pedig eljutott Uriás ő hozzá, megkérdé őt Dávid Joábnak békessége felől, a népnek békessége felől és a harcz folyása felől.

Chuin Uriah chu David kom ahung lhun phat’in, David’in jong Joab umchan chule mipi itobang banga um uva chule agal sat u machal jing hinam tin adongin ahi.

8 Ezután monda Dávid Uriásnak: Menj haza, és mosd meg lábaidat; kimenvén pedig Uriás a király házából, a király ajándékot külde utána.

Chujouvin David in Uriah koma aseitai, ‘Na-in lama nomin chesuh tan, Hijeh chun Uriah jong leng inpi adalhan achesuh tai, chuin leng ipi adalhah chun anunga chun lengpa insunga konin thilpeh ding khat ahin choi peh pai paiyuvin ahi.

9 Uriás azonban lefeküvék a királyi palota bejárata előtt az ő urának minden szolgáival, és nem méne a maga házához.

Ahivangin Uriah chu inlang achipon, lengpa kotpi phung bula kotkhah ngah ho toh chun hiche jan chun alum den tan ahi.

10 És megjelenték Dávidnak, mondván: Nem ment le Uriás az ő házához. Akkor monda Dávid Uriásnak: Nemde nem útról jöttél-é? Miért nem mentél le a te házadhoz?

Hichun David in Uriah a inlam achilou ahin hetdoh phat chun, akou in epi jeh ham ti adong tan ahi, “Kholgama kona hung lhung nahilou ham, ibola na in lama chelouva naum ham?” tin aseitai.

11 Felele Uriás Dávidnak: Az Isten ládája, Izráel és Júda nemzetsége sátorokban laknak, és az én uram Joáb, és az én uramnak szolgái a nyilt mezőn táboroznak: hogy mennék én be az én házamba, hogy egyem és igyam és feleségemmel háljak? Úgy élj te és úgy éljen a te lelked, hogy nem mívelem azt!

Hichun Uriah’in David koma aseijin, “Pathen thingkong le Israel chate chule Judah mite lhambuh jenga cheng ahiuvin, kapu sepaite kapupa Joab le asepaite jong tollhang lah a ngahmun mai maiya cheng ahiuve; ipi dinga keima in'a kachea kadu du kaneh a atui tui kadona kajinu angsunga nomtah a kalup ding ham? Nangma damlai sung le nahinkho phatlai sungsen keiman hitobang kinopsah na thil hi bol ponge,’ tin aseiye.

12 Monda azért Dávid Uriásnak: Maradj itt ma is, és holnap elbocsátlak. Ott marada azért Uriás Jeruzsálemben az nap és más napra kelve is.

Chuphat’in David chun Uriah koma aseijin, “aphai tuni jong hikoma umtan, jing tengle navaikon doh sah nange,” atitai. Hijeh chun Uriah jong chuchi nikho le ajing nikho chun Jerusalema anichongtai ahi.

13 Ennekutána hivatá őt Dávid, és ő vele evék és ivék, és lerészegíté őt, és kiméne estve aludni az ő ágyára, az ő urának szolgáival együtt, de házához nem méne alá.

Chuin David’in Uriah chu, ama koma an ne dingle lengpitwi don dingin akou vin; chuin ama chu lengpitwi adon kham sah tai; chuchi jou jeng injong a inlam ma ajinu kom chidin asol doh jou dehpon, nilhah lamin Uriah chu kelkot ngah sepaite chutoh lumkhom din ajalkhun akijot kit tan ahi.

14 Megvirradván pedig, levelet íra Dávid Joábnak, melyet Uriástól küldött el.

Chuin Ajing jingkah chun David’in Joab lekha khat athot in hichu Uriah khut’a agah thot’e.

15 Írá pedig a levélben, mondván: Állassátok Uriást legelől, a hol a harcz leghevesebb és háta mögül fussatok el, hogy megölettessék és meghaljon.

Lekha sunga hin David chun hitin asune, “Uriah hi gal kisatna ahah lai laiya amasan pansah uvin lang chutengle gal miten atha teitei nadin ama achangseh'in dalhauvin,” tin asune.

16 Lőn azért, hogy mikor ostromlá Joáb a várost, állatá Uriást arra a helyre, a hol tudja vala, hogy erős vitézek vannak.

Hijeh chun Joab injong khopi khat aum phat’in mihat tah tah panmun ahi, tia ahetsa bangkom laitah a chun Uriah chu apansah tan ahi.

17 Kijövén azért a városbeli nép, megharczolának Joábbal, és elhullának egyesek a nép közül, Dávid szolgái közül, és a Hitteus Uriás is meghala.

Chuin khopi sunga sepaite ahung kondoh uvin Joab chutoh akisat tauvin ahi; chule hichemun a chun Hittite mi Uriah jaonan mipi lah a David sepaite phabep jong athat tauvin ahi.

18 Követet külde akkor Joáb, és megizené Dávidnak az ütközetnek egész lefolyását.

Hichun Joab’in jong mi asol in gal kisat umchan jouse chu David koma aga lhutsah tai.

19 És megparancsolá a követnek, mondván: Ha az ütközetnek egész lefolyását teljesen előadtad a királynak,

Hichun asottolle mipa chu ahilchah masan, “Lengpa koma chu gal kisat thusim aboncha nasei soh kei ding ahi, ati.

20 És ha a király haragra lobbanva azt mondja néked: Miért mentetek olyan közel a városhoz harczolni? Avagy nem tudtátok-é, hogy lelövöldöznek a kőfalról?

Ahin Ijem tia lengpa alung han jeng tah a nangkoma, ‘Ibola chutobang a chu khopi nanai lut jenguva kisat pi dinga nacheuba ham? Kulpi bang dunga kona nahin kap jeng diu nahet louvu ham?

21 Kicsoda ölte meg Abiméleket, a Jérubbóset fiát? Nemde nem egy asszony üté-é agyon a kőfalról egy malomkődarabbal és meghala Tébesben? Azért miért mentetek közel a kőfalhoz? Akkor mondd meg: A te szolgád a Hitteus Uriás is meghalt.

Chule Gideon chapa Abimelech chu koi tha ham? Bangvuma kona numei khat’in sumhei song ahinlhah sah leh alhah khum khah a hijeh a chu Thebez kiti laiya chu thiden hilou ham? Ibola hitobang tah a chu bang nanai lut jengu ham?’ tia asei leh; nangman, ‘Nasohpa Hittite mi Uriah jong athi tai,’ tia na seipeh ding ahi,” tin ahil’e.

22 Elméne azért a követ, és mikor megérkezett, elbeszélé Dávidnak mindazt, a mivel megbízta volt őt Joáb.

Hichun sottolle pachu Jerusalem ahungin David koma Joab in asol lo na jouse chu abonchan ahilsoh kei tan ahi.

23 És monda a követ Dávidnak: Azok az emberek erőt vettek felettünk, és a mezőre kijöttek ellenünk, de mi visszaűztük őket a kapu bejáratáig;

Hichun sottolle pa chun David hengah hitin aseiye, “Gal miten keiho eihin joujo tauvin, keiho dou nan tollhanga ahung kitol doh jenguve; ahivangin keihon jong kelkot phung lam chan in kaledel lut kit’uvin ahi.

24 Azonban a kőfalról lövöldözének a nyilasok a te szolgáidra, és a király szolgái közül egyesek meghaltak; és a te szolgád, a Hitteus Uriás is meghalt.

Chuin galmi thalpi kap them hon banga konin nasohte lengpa sepai phabep jong ahinkap lih taovin, chule nasohpa Uriah jeng jong athitai,’ ati.

25 Monda azért Dávid a követnek: Ezt mondjad Joábnak: Ne bánkódjál a miatt; mert a fegyver úgy megemészt egyet, mint mást. Fokozzad azért támadásodat a város ellen, hogy elpusztítsad azt. Így biztasd őt.

Hichun David jong chun sottolle pa koma chun aseiyin, “Nangman Joab koma hitia hi nasei ding ahi; Hiche thilsoh jeh hin nangma lunglhadai hih in, ajeh chu chemjamin khat khat’a abantan tan ahitai; aban teng natha hatsah jon lang khopi chu delkhumin, tin seipeh in, hiti chun Joab chu atilkhou tan,’ ahi.

26 Meghallá pedig Uriásnak felesége, hogy meghalt Uriás, az ő férje, és siratá az ő férjét.

Chuin Uriah jinun ajipa Uriah chu athitai, ti ajah doh phat in ajipa dingin akap’in apul adoutan ahi.

27 És mikor a gyászolásnak ideje eltelt, érette külde Dávid és házába viteté őt és lőn néki felesége, és szüle néki egy fiat. De ez a dolog, a melyet Dávid cselekedett, nem tetszék az Úrnak.

Amanu pul douna phat akichai’in David’in mi asolin amanu chu leng inpi sungah agapui lutsah tai, chule Bathsheba in David chu chapa khat ahinpeh tai. hinla David thilbol achonna chungah Pakai alung lhai tapoi ahi.