2 Királyok 22
1 Nyolcz esztendős volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harminczegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Jédida, a Boskátból való Adaja leánya.
E WALU na makahiki o Iosia, i kona lilo ana i alii, a he kanakolukumamakahi na makahiki ana i noho alii ai ma Ierusalema. A o Iedida ka inoa o kona makuwahine, he kaikamahine a Adaia no Bosekata.
2 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra.
A hana pono aku la ia imua o Iehova, a hele no ia ma na aoao o Davida kona kupuna, aole ia i huli ae ma ka akau, aole ma ka hema.
3 És történt Jósiás király tizennyolczadik esztendejében, elküldte a király Sáfánt, Asaliának, a Messullám fiának fiát, az íródeákot, az Úr házához, mondván:
A i ka makahiki umikumamawalu o Iosia ke alii, hoouna aku la ke alii ia Sapana ke keiki a Azalia, ke keiki a Mesulama, ke kakauolelo, i ka hale o Iehova, i aku la,
4 Menj fel Hilkiához, a főpaphoz, és számlálják meg az Úr házába begyült pénzt, a melyet gyűjtöttek az ajtóőrizők a néptől.
E pii aku oe ia Hilekia ke kahuna nui, a nana e helu ke kala i laweia mai iloko o ka hale o Iehova, ka mea a ka poe kiai i ka paepae puka i hoiliili ae na na kanaka mai.
5 És adják azt az Úr házában való mívesek pallérainak kezébe, hogy adják a munkásoknak, a kik az Úrnak házán dolgoznak, hogy a háznak romlásait kijavítsák;
A e haawi aku lakou ia mea i ka lima o ka poe hana i ka hana, i ka poe luna hoi o ka hale o Iehova, a e haawi aku hoi lakou i ka poe hana i ka hana maloko o ka hale o Iehova, no ka hana hou i kahi naha o ka hale.
6 Az ácsoknak, az építőknek és a kőmíveseknek, hogy fákat és faragott köveket vásároljanak a ház kijavítására.
A i na kamana, a i ka poe kukulu, a i ka poe hahao pohaku, a me ke kuai laau a me na pohaku i kalaiia no ka hana hou i ka hale.
7 De számadást nem kell tőlök venni a pénzről, a mely kezökbe adatik, mert ők azt becsülettel végzik.
Aka, aole i helu pu ia me lakou ke kala i haawiia i ko lakou lima, no ka mea, ma ka pono ka lakou hana ana.
8 És monda Hilkia, a főpap, Sáfánnak, az íródeáknak: Megtaláltam a törvénykönyvet az Úr házában. És Hilkia oda adta a könyvet Sáfánnak, hogy olvassa el azt.
I aku la o Hilekia ke kahuna nui ia Sapana ke kakauolelo, Ua loaa ia'u ka buke o ke kanawai ma ka hale o Iehova. A haawi aku la o Hilekia i ka buke ia Sapana, a heluhelu no kela ia mea.
9 És elméne Sáfán, az íródeák, a királyhoz, és megvivé a királynak a választ, és monda: A te szolgáid egybeszedék a pénzt, a mely a házban találtatott, és oda adták azt az Úr házában munkálkodók pallérainak kezébe.
A hele aku la o Sapana ke kakauolelo i ke alii, a hai aku i ka olelo i ke alii, i aku la, Ua ninini kau mau kauwa i ke kala i loaa iloko o ka hale, a ua haawi aku ia mea i ka poe hana i ka hana, i na luna o ka hale o Iehova.
10 És megmondá Sáfán, az íródeák, a királynak, mondván: Egy könyvet adott nékem Hilkia pap. És felolvasá azt Sáfán a király előtt.
A hai aku la o Sapana, ke kakauolelo i ke alii, i aku la, O Hilekia ke kahuna, ua haawi mai ia'u i buke. A heluhelu iho la o Sapana ia mea imua o ke alii.
11 Mikor pedig hallotta a király a törvény könyvének beszédit, megszaggatá az ő ruháit.
A lohe ke alii i ka olelo a ka buke o ke kanawai, haehae iho la ia i kona aahu.
12 És megparancsolta a király Hilkia papnak és Ahikámnak, a Sáfán fiának, és Akbórnak, a Mikája fiának, és Sáfánnak, az íródeáknak, és Asájának, a király szolgájának, mondván:
A kauoha aku la ke alii ia Hilekia ke kahuna, a ia Ahikama, ke keiki a Sapana, a ia Akebora ke keiki a Mikaia, a ia Sapana ke kakauolelo, a ia Asakia, ke kauwa a ke alii, i aku la,
13 Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat én érettem és a népért és az egész Júdáért, e könyvnek beszédei felől, a mely megtaláltatott; mert nagy az Úr haragja, mely felgerjedett ellenünk, mivel a mi atyáink nem engedelmeskedtek e könyv beszédeinek, hogy cselekedtek volna mindent úgy, a mint megíratott nékünk.
E hele oukou, a e ninau aku ia Iehova no'u, a no na kanaka, a no ka Iuda a pau, i na olelo o keia buke i loaa; no ka mea, ua nui ka inaina o Iehova i hoaia no kakou, i ka hoolohe ole o ko kakou poe makua i na olelo o keia buke, e hana like me na mea a pau i kakauia no kakou.
14 És elméne Hilkia pap és Ahikám, Akbór, Sáfán és Asája Hulda próféta asszonyhoz, Sallumnak, a Tikva fiának – a ki Harhásnak, a ruhák őrizőjének fia volt – feleségéhez, a ki Jeruzsálem más részében lakott, és beszéltek vele.
A hele aku la o Hilekia ke kahuna, a me Ahikama, a me Akebora, a me Sapana, a me Asakia, io Huleda la ke kaula wahine, ka wahine a Saluma, ke keiki a Tikeva, ke keiki a Harehasa, nana i malama i na aahu; (a e noho ana ua wahine la ma Ierusalema, ma kekahi hapa, ) a kamailio pu lakou me ia.
15 És monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg a férfiúnak, a ki titeket hozzám küldött;
I mai la kela ia lakou, Ke olelo mai nei o Iehova ke Akua o ka Iseraela peneia, E olelo aku oukou i ke kanaka, nana oukou i hoouna mai io'u nei,
16 Ezt mondja az Úr: Ímé én veszedelmet hozok e helyre és e helyen lakozókra, a könyv minden beszédei szerint, a melyet olvasott a Júda királya;
Ke olelo mai nei o Iehova peneia, Aia hoi, e lawe mai ana au i ka ino maluna o keia wahi, a maluna o kona poe kanaka, i na mea a pau o ka buke a ke alii o ka Iuda i heluhelu ai:
17 Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek áldoztak jóillattal, hogy engem haragra indítsanak az ő kezöknek minden csinálmányával: azért felgerjed az én haragom e hely ellen, és meg sem oltatik.
No ka mea, ua haalele lakou ia'u, a na kuni i ka mea ala i na akua e, i hoonaukiuki ai lakou ia'u, ma na hana a pau a ko lakou lima; nolaila, e hoaia ko'u inaina i keia wahi, aole ia e pio.
18 A Júda királyának pedig, a ki elküldött titeket, hogy megkérdezzétek az Urat, ezt mondjátok: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mivelhogy e beszédekre, a melyeket hallottál,
Aka, i ke alii o ka Iuda, nana oukou i hoouna mai nei e ninau ia Iehova, peneia oukou e olelo aku ai ia ia, Ke olelo mai nei o Iehova ke Akua o ka Iseraela peneia, no na olelo au i lohe ai;
19 Meglágyult a te szíved, és magadat megaláztad az Úr előtt, hallván azokat, a miket e hely és az ezen helyen lakók ellen szólottam, hogy pusztulássá és átokká lesznek, és megszaggattad a te ruháidat, és sírtál előttem; azért én is meghallgattalak, azt mondja az Úr.
No ka mea, ua akahai kou naau, a ua hoohaahaa oe ia oe iho imua o Iehova i ka wa i lohe ai oe i ka mea a'u i olelo ai no keia wahi, a me kona poe kanaka, i lilo ai lakou i mea kahahaia, a i mea hoinoia, a ua haehae oe i kou aahu, a ua auwe oe imua o'u; owau hoi ka i hoolohe, wahi a Iehova.
20 Azért ímé én téged a te atyáidhoz gyűjtelek, és a te sírodba békességgel visznek téged, és meg nem látják a te szemeid azt a nagy veszedelmet, a melyet én e helyre hozok. És megvitték a királynak a választ.
Nolaila hoi e hui pu aku au ia oe me kou poe kupuna, a ma kou halelua oe e huiia'i me ka malu; aole hoi e ike kou mau maka i ka ino a pau a'u e lawe mai ai maluna o keia wahi. A hai aku la lakou i ke alii i ka olelo.
