2 Korintusi 11
1 Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
[Mahtanƣan] bu azƣinǝ ǝhmǝⱪliⱪimƣa sǝwrqan bolƣaysilǝr! Əmdi silǝr manga sǝwriqanliⱪ ⱪilip keliwatisilǝr.
2 Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
Qünki mǝn Hudadin kǝlgǝn otluⱪ muⱨǝbbǝt bilǝn silǝrni [azduruxlardin] ⱨǝsǝt ⱪilimǝn; qünki ⱪizni bir ǝrgila yatliⱪ ⱪilƣandǝk, mǝn silǝrni Mǝsiⱨkila pak ⱪiz süpitidǝ ⱨazir boluxⱪa wǝdilǝxtürgǝnmǝn.
3 Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.
Əmma yilan Ⱨawa’animizni ⱨiyligǝrliki bilǝn azdurƣandǝk, oy-kɵnglünglar Mǝsiⱨkǝ baƣlanƣan sǝmimiy, sap wapaliⱪtin ezip bulƣinixi mumkin dǝp ǝnsirǝymǝn.
4 Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek.
Qünki birsi kelip biz silǝrgǝ ⱨeq jakarlap baⱪmiƣan baxⱪa bir Əysani jakarlisa, yaki ⱪǝlbinglardin orun bǝrgǝn Roⱨning orniƣa baxⱪa bir roⱨⱪa orun bǝrsǝnglar wǝ silǝr ⱪobul ⱪilƣan hux hǝwǝrdin baxⱪa bir «hux hǝwǝr»ni ⱪobul ⱪilsanglar, silǝr bu ixlarƣa ajayib sǝwr-taⱪǝt bilǝn ɵtüwerixinglar mumkin!
5 Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál.
Ⱨalbuki, mǝn ɵzümni ⱨǝrⱪandaⱪ ixta axu «ⱪaltis uluƣ rosullar»din kǝm sanimaymǝn!
6 Ha pedig avatatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek.
Gǝrqǝ mening gǝp-sɵzlirim addiy bolsimu, bilim jǝⱨǝttǝ mǝn undaⱪ ǝmǝs; biz ⱪiliwatⱪan ⱨǝrbir ǝmǝllirimizdǝ buni silǝrgǝ ⱨǝr jǝⱨǝttin ispatlap roxǝn ⱪilduⱪ.
7 Avagy vétkeztem-é, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?
Əmdi mǝn silǝrni kɵtürülsun dǝp ɵzümni tɵwǝn tutup, Hudaning hux hǝwirini ⱨǝⱪ tǝlǝp ⱪilmay jakarlap gunaⱨ ⱪildimmu?
8 Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam terhére senkinek.
Mǝn silǝrning hizmitinglarda boluxⱪa baxⱪa jamaǝtlǝrdin bulap-talap, ularning yardimini ⱪobul ⱪildim.
9 Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
Silǝr bilǝn billǝ bolƣan waⱪitlirimda, ⱨajǝtmǝn bolƣan bolsammu, mǝn ⱨeqkimgǝ eƣirimni salƣan ǝmǝs (qünki Makedoniyǝdin kǝlgǝn ⱪerindaxlar mening kǝm-kütǝmni toluⱪlap bǝrdi); ⱨǝrⱪandaⱪ ixta ɵzümni silǝrgǝ yük bolup ⱪelixtin saⱪlap kǝldim wǝ buningdin keyinmu xundaⱪ ⱪilimǝn.
10 Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.
Mǝsiⱨning ⱨǝⱪiⱪiti mǝndǝ rast bolƣandǝk, Ahaya yurtlirida ⱨeqkimmu meni muxu mahtinixtin tosumaydu!
11 Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.
Nemǝ üqün? Silǝrni yahxi kɵrmigǝnlikim üqünmu?! Huda bilidu!
12 De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.
Lekin [bizgǝ ohxax ⱨesablinix] pursitini izdigüqilǝrning pursitini mǝⱨrum ⱪilix üqün, xuningdǝk ular mahtinidiƣan ixlarda ⱨǝⱪiⱪǝtǝn bizgǝ ohxax bolsun dǝp, mǝn nemǝ ⱪiliwatⱪan bolsam xuni ⱪiliwerimǝn.
13 Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.
Qünki bundaⱪ kixilǝr sahta rosullar, aldamqi hizmǝtkarlar, Mǝsiⱨning rosullirining ⱪiyapitigǝ kiriwalƣanlardur.
14 Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.
Bu ix ǝjǝblinǝrlik ǝmǝs, qünki Xǝytan ɵzimu nurluⱪ bir pǝrixtining ⱪiyapitigǝ kiriwalidu.
15 Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.
Xunga uning hizmǝtqiliriningmu ɵzlirini ⱨǝⱪⱪaniyliⱪning hizmǝtqiliri ⱪiyapitigǝ kirgüziwelixi ǝjǝblinǝrlik ix ǝmǝs; lekin ularning aⱪiwiti ɵzlirining ixligǝnlirigǝ layiⱪ bolidu.
16 Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
Yǝnǝ xuni eytimǝnki, ⱨeqkim meni ǝhmǝⱪ dǝp ⱨesablimisun; ⱨǝtta ǝgǝr meni xundaⱪ dǝp ⱪarisanglarmu, ǝmdi mǝndǝk ǝhmǝⱪni sǝwr ⱪilip ⱪobul ⱪilƣaysilǝr, xuning bilǝn ɵzümmu azƣinǝ mahtiniwalay.
17 A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
Mening ⱨazir bularni sɵzlixim Rǝb tǝripidin ǝmǝs, bǝlki ɵzümning ǝhmǝⱪlǝrqǝ yürǝklik po etip mahtinixim, halas.
18 Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.
Nurƣun adǝmlǝr insanlarqǝ po etip mahtanƣandikin, mǝnmu mahtinip baⱪay.
19 Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.
Qünki ɵzünglar xunqǝ dana bolƣandin keyin, silǝr ǝhmǝⱪlǝrgǝ sǝwr-taⱪǝt ⱪilixⱪa razi bolisilǝr!
20 Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
Mǝsilǝn birsi silǝrni ⱪul ⱪiliwalsa, birsi silǝrni yutuwalsa, birsi silǝrdin nǝp alsa, birsi aldinglarda qongqiliⱪ ⱪilsa yaki yüzünglarƣa kaqat salsa, silǝr uningƣa yol ⱪoyisilǝr.
21 Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
Əpsus, nomus ⱪilip eytimǝnki, biz undaⱪ ixlarƣa ajizliⱪ ⱪilduⱪ! Əmma ular birǝr ixta mahtinixⱪa petinƣan yǝrdǝ (ǝhmǝⱪlǝrqǝ sɵzlǝwatimǝn!) mǝnmu xu ixta [mahtinixⱪa] petinimǝn.
22 Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
Ular ibraniylarmu? Mǝnmu xundaⱪ. Ular Israillarmu? Mǝnmu xundaⱪ. Ular Ibraⱨimning nǝslimu? Mǝnmu xundaⱪ.
23 Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
Ular Mǝsiⱨning hizmǝtkarlirimu? (mǝn ǝⱪildin azƣanlardǝk sɵzlǝwatimǝn!); mǝn tehimu xundaⱪ; ziyadǝ kɵp zoruⱪup ixlidim, intayin kɵp dǝrrilǝndim, intayin kɵp ⱪetim ⱪamaldim, kɵp ⱪetim ɵlüm hǝwplirigǝ duq kǝldim;
24 A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.
Yǝⱨudiylarning «bir kǝm ⱪiriⱪ ⱪamqa» jazasiƣa bǝx ⱪetim tartildim,
25 Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
üq ⱪetim tikǝnlik ⱪamqa jazasini yedim, bir ⱪetim qalma-kesǝk ⱪilindim, üq ⱪetim kemǝ ⱨadisisigǝ uqridim, bir keqǝ-kündüzni dengizda ɵtküzdüm.
26 Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
Daim sǝpǝrlǝrdǝ bolimǝn; dǝryalarning hǝwplirini, ⱪaraⱪqilarning hǝwplirini, yurtdaxlirimning hǝwplirini, yat ǝlliklǝrning hǝwplirini, xǝⱨǝrning hǝwpini, bayawanning hǝwplirini, dengizning hǝwplirini, sahta ⱪerindaxlar arisidiki hǝwplirini baxtin kǝqürdüm;
27 Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
ǝmgǝklǝr wǝ japa ixlarda zoruⱪup, pat-pat tünǝklǝrdǝ, aqliⱪta wǝ ussuzluⱪta, daim roza tutuxlarda, soƣuⱪlarda wǝ yeling-yalingaqliⱪta yürüp kǝldim.
28 Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja.
Bu sirttiki ixlardin baxⱪa, iq-baƣrimda barliⱪ jamaǝtlǝr üqün ⱨǝr küni üstümni besip keliwatⱪan ƣǝmlǝrni yǝwatimǝn.
29 Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
Ⱨǝrkim ajizlisa, mǝn ajizlimidimmu? Ⱨǝrkim ezip putlaxⱪan bolsa, mǝn ɵrtǝnmidimmu?!
30 Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem.
Əmdi ǝgǝr mahtinixim zɵrür bolsa, ɵz ajizliⱪimni kɵrsitidiƣan ixlar bilǝn mahtinimǝn.
31 Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom. (aiōn g165)
Rǝb Əysaning Huda-Atisi, mǝnggü tǝxǝkkür-mǝdⱨiyilǝrgǝ layiⱪ Bolƣuqiƣa ayanki, mǝn yalƣan eytmidim. (aiōn g165)
32 Damaskusban Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
Dǝmǝxⱪ xǝⱨiridǝ padixaⱨ Aretasning ⱪol astidiki waliy meni tutux üqün, pütün Dǝmǝxⱪ xǝⱨirini ⱪattiⱪ tǝⱪib astiƣa alƣanidi.
33 És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül.
Lekin mǝn sepildiki bir kamardin sewǝt bilǝn pǝskǝ qüxürülüp, uning ⱪolidin ⱪutulup ⱪaqtim.
