2 Korintusi 11
1 Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
Taumaiā ʻoku mou faʻa kātaki siʻi au ʻi [heʻeku ]vale: ʻio, mou kātakiʻi au.
2 Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
He ʻoku ou fuaʻa kiate kimoutolu ʻi he fuaʻa fakaʻotua: he kuo u fakanofo ʻakimoutolu ki he husepāniti pe taha, koeʻuhi ke u ʻatu ai ʻakimoutolu ko e tāupoʻou māʻoniʻoni kia Kalaisi.
3 Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.
Ka ʻoku ou manavahē telia naʻa hangē ko hono oloa ʻe he ngata ʻi heʻene kākaaʻi ʻa ʻIvi, ʻe pehē ʻae fakahala homou loto mei he angatotonu ʻaia ʻoku ʻia Kalaisi.
4 Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek.
Pea kapau moʻoni ʻoku malangaʻaki ʻe ia kuo aʻu atu, ʻae Sisu ʻe taha naʻe ʻikai te mau malangaʻaki, pea kapau ʻoku mou maʻu ha Laumālie ʻe taha, ʻaia naʻe ʻikai te mou maʻu, pe ha ongoongolelei ʻe taha, naʻe ʻikai te mou maʻu, pea neʻineʻi te mou faʻa kātaki ia.
5 Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál.
Ka ʻoku ou lau ʻeau ʻoku ʻikai siʻi te u tomui au ʻi he fungani “ʻaposetolo lahi.”
6 Ha pedig avatatlan vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek.
He neongo ʻeku taʻepoto ʻi he lea, ka ʻoku ʻikai te u [pehē ]ʻi he ʻilo; ka kuo ʻosi hono fakahā lahi atu ʻakimautolu kiate kimoutolu ʻi he ngaahi meʻa kotoa pē.
7 Avagy vétkeztem-é, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?
He ko ʻeku fai hala ʻa ʻeku fakavaivai au kae fakahikihiki ai ʻakimoutolu, koeʻuhi ʻi heʻeku malangaʻaki kiate kimoutolu ʻae ongoongolelei ʻoe ʻOtua taʻehatotongi?
8 Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam terhére senkinek.
Naʻaku fakamasivaʻi ʻae siasi niʻihi, ʻo maʻu [mei ai ]ʻae totongi, ke u ʻaonga ai kiate kimoutolu.
9 Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
Pea ʻi heʻeku ʻi ai mo kimoutolu, peau masiva, naʻe ʻikai te u fakamāfasia ha tangata ʻe tokotaha: he ko ia naʻaku masiva ai, naʻe ʻomi ia ʻe he kāinga naʻe haʻu mei Masitōnia: pea kuo u fai ʻi he meʻa kotoa pē ke ʻoua naʻaku fakamāfasia ʻakimoutolu, pea ko hoku loto teu pehē pe.
10 Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.
ʻO hangē ʻoku ʻiate au ʻae moʻoni ʻa Kalaisi, ʻe ʻikai taʻofi au ʻi he polepole ni he ngaahi potu ʻo ʻAkeia.
11 Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.
Ko e meʻa ʻi he hā? Koeʻuhi ʻoku ʻikai te u ʻofa kiate kimoutolu? ʻOku ʻiloʻi ʻe he ʻOtua.
12 De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.
Ka ko ia ʻoku ou fai, te u fai pe ia, koeʻuhi ke tuʻusi ʻae tupungalau meiate kinautolu ʻoku kumi ki ai; koeʻuhi ko e meʻa ʻoku nau viki ai, ke ʻilo ʻakinautolu ʻoku nau hangē ko kimautolu.
13 Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.
Ka ko e kau ʻaposetolo loi ʻakinautolu, ko e kau ngāue fakakākā, ʻoku nau fakakehe ʻakinautolu ke hangē ko e kau ʻaposetolo ʻa Kalaisi.
14 Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.
Pea ʻoku ʻikai ko e meʻa fakaofo ia he naʻa mo Sētane ʻoku fakakehe foki ia ko e ʻāngelo ʻoe maama.
15 Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.
Ko ia ʻoku ʻikai ko ha meʻa lahi, ʻo kapau ʻe fakakehe ʻene kau faifekau foki ke hangē ko e kau faifekau ʻoe māʻoniʻoni; ko e ngataʻanga ʻokinautolu ʻe fakatatau ki heʻenau ngaahi ngāue.
16 Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
ʻOku ou toe pehē, ʻoua naʻa mahalo ʻe ha taha ko e vale au; pea kapau ʻe pehē, pea kātaki muʻa au ʻo taau mo e vale, koeʻuhi ke u polepole siʻi ʻiate au.
17 A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
Ko ia ʻoku ou lea ʻaki, ʻoku ʻikai te u lea ʻaki mei he ʻEiki, kae hangē ko e vale, ʻi he polepole lahi ni.
18 Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.
Ko e meʻa ʻi he polepole ʻae tokolahi ki he kakano, teu polepole foki au.
19 Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.
He ʻoku mou kātaki fiemālie pe ʻae kau vale, he koeʻuhi ʻoku mou poto.
20 Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
He kapau ʻoku fakapōpulaʻi ʻakimoutolu ʻe ha taha, kapau te ne folo hifo, kapau te ne fakamālohiʻi ʻakimoutolu, kapau ʻe fakahikihiki ia, kapau te ne tukiʻi homou mata, ʻoku mou kātaki pe ia.
21 Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
ʻOku kau ʻeku lea ki he manukiʻi, ʻo hangē kuo moʻoni ʻemau vaivai. Ka koeni, ʻilonga ha meʻa ʻoku pole ai ha toko taha, (ʻoku ou lea ʻo hangē ha vale, ) ʻoku ou pole ai foki.
22 Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
Ko e Hepelū ʻakinautolu? ʻOku pehē mo au. Ko e ʻIsileli ʻakinautolu? ʻOku pehē mo au. Ko e hako ʻo ʻEpalahame ʻakinautolu? ʻOku pehē mo au.
23 Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
Ko e kau faifekau ʻa Kalaisi ʻakinautolu? (ʻOku ou lea ʻo hangē ha vale) ʻoku ou lahi hake; ʻi he ngaahi ngāue lahi ʻaupito, ʻi he ngaahi kauʻimaea ʻo lahi ʻaupito, ʻi he nofo fale fakapōpula ʻo liunga lahi hake, pea liunga lahi ʻi he mate.
24 A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.
Naʻe liunga nima ʻa hoku haha ʻe he kakai Siu, pea taki tolungofulu ma hiva [ʻae tā].
25 Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
Naʻe tuʻo tolu hoku teʻia ʻaki ʻae ngaahi vaʻa ʻakau, pea tuʻo taha hoku tolongaki ʻaki ʻae maka, kuo tuʻo tolu ʻeku mate ʻi he vaka, ko e pō mo e ʻaho naʻaku ʻi he moana;
26 Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
Pea faʻa fai ʻae ngaahi fononga, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he ngaahi vai, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he kaihaʻa kau, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he kakai ʻo hoku fonua, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he hiteni, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he kolo, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he toafa, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he tahi, ʻi he tuʻutāmaki ʻi he kāinga loi;
27 Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
ʻI he ongosia mo e ngāue mamahi, ʻi he faʻa leʻo, ʻi he fiekaia mo e fieinu, ʻi he faʻa ʻaukai, ʻi he momoko mo e telefua.
28 Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja.
Pea ʻikai pe ko e ngaahi meʻa ni mei tuʻa, ka ko ia foki ʻoku fetaʻomi kiate au ʻi he ʻaho kotoa pē, ko e tokanga ki he ngaahi siasi kotoa pē.
29 Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
Ko hai ʻoku vaivai, pea ʻoku ʻikai teu vaivai ai? Ko hai ʻoku tūkia, pea ʻoku ʻikai te u vela ai?
30 Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem.
Kapau kuo pau pe ke u polepole, teu polepole ki he ngaahi meʻa ʻoku kau ki heʻeku vaivai.
31 Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom. (aiōn g165)
Ko e ʻOtua mo e Tamai ʻa hotau ʻEiki ko Sisu Kalaisi, ʻaia ʻoku monūʻia ʻo taʻengata, ʻoku ne ʻiloʻi ʻoku ʻikai te u loi. (aiōn g165)
32 Damaskusban Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
Ko e pule ʻi Tamasikusi ʻi he tuʻi ai ʻa ʻAlitasi, naʻa ne leʻohi ʻae kolo ʻoe kakai Tamasikusi ʻaki ʻae kau tau, ʻo holi ke moʻua au:
33 És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül.
Pea naʻe tukutuku hifo au ʻi ha kato mei he kātupa ʻi he ʻā, peau hao mei hono nima.
