1 Sámuel 3

1 És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.

O SAMUELA, ke keiki, lawelawe aku la ia na Iehova imua o Eli. Kakaikahi ka olelo a Iehova ia manawa: aole he hoikeia'na i laha.

2 És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt, (szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott),

A ia mau la, ia Eli i moe ilalo ma kona wahi, ua powehiwehi kona maka, aole ia i ike;

3 És az Istennek szövétneke még nem oltatott el, és Sámuel az Úrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt:

Mamua o ke pio ana o ke kukui o ke Akua ma ka halelewa o Iehova, kahi i waiho ai ka pahu o ke Akua, a ua moe iho o Samuela;

4 Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok!

Hea mai la o Iehova ia Samuela, i aku la ia, Eia no wau.

5 És Élihez szalada, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza, feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék.

A holo aku la ia io Eli la, i aku la, Eia no wau, no ka mea, ua kahea mai oe ia'u. I mai la ia, Aole au i kahea aku; e moe hou oe. A hele aku la ia, a moe iho la.

6 És szólítá az Úr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak fiam, menj vissza, feküdjél le.

Kahea hou mai la o Iehova, E Samuela. A ala mai o Samuela, a hele io Eli la, i aku la, Eia no wau; no ka mea, ua kahea mai oe ia'u. I mai la ia, Aole au i kahea aku, e kuu keiki; e moe hou oe.

7 Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki néki az Úrnak ígéje.

A o Samuela, aole ia i ike ia Iehova ia wa, aole hoi i hoikeia ka olelo a Iehova ia ia.

8 És szólítá az Úr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Élinek, hogy az Úr hívja a gyermeket.

Kahea hou mai la o Iehova ia Samuela, o ke kolu keia. Ala mai la ia, a hele aku la io Eli la, i aku la; Eia no wau; no ka mea, ua kahea mai oe ia'u. A ike iho la o Eli, ua kahea mai o Iehova i ke keiki.

9 Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére.

No ia mea, olelo aku la o Eli ia Samuela, O hoi oe e moe; a i kahea hou mai oia ia oe, e i aku oe, E Iehova, e olelo mai, no ka mea, ua lohe kau kauwa. A hoi aku la o Samuela, a moe iho la ma kona wahi.

10 Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád!

Hele mai la o Iehova, a hoike ia ia iho, a kahea mai la e like me na manawa mamua, E Samuela, e Samuela. I aku la o Samuela, E olelo mai, no ka mea, ua lohe kau kauwa.

11 És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele.

Olelo mai la o Iehova ia Samuela, Aia hoi, e hana auanei au i kekahi mea iloko o ka Iseraela, i mea e kani ai na pepeiao elua o na mea a pau i lohe.

12 Azon a napon véghez viszem Élin mind azt, a mit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégezem.

Ia la no hooko aku au maluna o Eli i na mea a pau a'u i olelo ai no kona hale, o ka hoomaka ana, a me ka hoopau ana.

13 Mert megjelentettem néki, hogy elítélem az ő házát mind örökre, az álnokság miatt, a melyet jól tudott, hogy miként teszik vala útálatosokká magokat az ő fiai, és ő nem akadályozta meg őket.

Ua hai aku au ia ia, e hoohewa mau loa ana au i kona hale, no ka hewa ana i ike ai: no ka mea, na kana mau keiki i lawe mai ai ka hewa maluna o laua iho, aole ia i kaohi aku ia laua.

14 Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal.

No ia mea, ua hoohiki aku au no ko ka hale o Eli, aole e kalaia ka hewa o ko ka hale o Eli i ka mohai a i ka alana i ka manawa a pau.

15 Aluvék azért Sámuel mind reggelig, és akkor kinyitá az Úr házának ajtait. És Sámuel nem meri vala megjelenteni Élinek a látomást.

Moe iho la o Samuela a kakahiaka, a wehe ae la ia i na puka o ka hale o Iehova; a makau ino la o Samuela e hai aku ia Eli i ka mea i ikeia.

16 Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.

Kahea aku la o Eli ia Samuela, i aku la, E Samuela, e kuu keiki. I mai la ia, Eia no wau.

17 És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked!

Ninau aku la ia, Heaha ka mea a Iehova i olelo mai ai ia oe? Ke noi aku nei au ia oe, mai huna ia'u; pela ke Akua e hana mai ai ia oe, a e haawi hou mai hoi, ke huna oe ia'u i kekahi o ka olelo a pau ana i olelo mai ai ia oe.

18 Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik.

Hai aku la o Samuela ia ia i na olelo a pau, aole i huna ia ia. I mai la ia, Oia no o Iehova; e hana mai ia i kana mea i makemake ai.

19 Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.

A nui ae la o Samuela, a me ia pu no o Iehova, aole loa ana olelo i hooko ole ia mai e ia.

20 És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett.

A ike ka Iseraela a pau, mai Dana a hiki i Beereseba, ua hookupaaia o Samuela i kaula no Iehova.

21 És az Úr kezde ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által.

A hoike hou ia mai la o Iehova ma Silo: no ka mea, hoike mai la o Iehova ia ia iho ia Samuela ma Silo ma ka olelo a Iehova.