1 Krónika 15

1 Csináltata pedig Dávid magának házakat az ő városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.

Pea naʻe langa ʻe Tevita ʻae ngaahi fale moʻona ʻi hono kolo, pea naʻa ne teuteu ha potu ki he puha ʻoe fuakava ʻae ʻOtua, mo ne fokotuʻu ki ai ha fale fehikitaki.

2 Akkor monda Dávid: Nem szabad másnak hordozni az Isten ládáját, hanem csak a Lévitáknak, mert az Úr őket választotta, hogy hordozzák az Isten ládáját, és néki szolgáljanak mindörökké.

Pea naʻe toki pehē ʻe Tevita, “ʻOku ʻikai lelei ke fua ʻae puha ʻoe fuakava ʻae ʻOtua ka ʻe he kau Livai pe: he ko kinautolu ia kuo fili ʻe Sihova ke fua ʻae puha ʻoe fuakava ʻae ʻOtua, pea ke tauhi kiate ia ʻo taʻengata.”

3 Összegyűjté azért Dávid Jeruzsálembe az egész Izráel népét, hogy az Úr ládáját az ő helyére vitesse, melyet számára csináltatott vala.

Pea naʻe tānaki fakataha ʻe Tevita ʻa ʻIsileli kātoa ki Selūsalema, koeʻuhi ke ʻohake ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova ki hono potu, ʻaia naʻa ne teuteu ki ai.

4 Összegyűjté Dávid az Áron fiait is és a Lévitákat.

Pea naʻe fakataha ʻe Tevita ʻae fānau ʻa ʻElone, mo e kau Livai:

5 A Kéhát fiai között fő vala Uriel, és az ő atyjafiai százhúszan valának.

Mei he ngaahi foha ʻo Kohate; ʻa Ulieli ko honau ʻeiki, pea mo hono kāinga ko e toko teau mo e toko uofulu:

6 A Mérári fiai között Asája volt a fő, és az ő atyjafiai kétszázhúszan valának.

Pea ʻoe ngaahi foha ʻo Melali: ko ʻAsaia, ko honau ʻeiki, pea mo hono kāinga ko e toko teau mo e toko uofulu:

7 A Gerson fiai között Jóel volt a fő, és az ő atyjafiai százharminczan valának.

Pea ʻoe ngaahi foha ʻo Kesomi; ko Soeli ko honau ʻeiki, pea mo hono kāinga ko e toko teau mo e toko tolungofulu:

8 Az Elisáfán fiai között Semája volt a fő, és az ő atyjafiai kétszázan valának.

Pea ʻoe ngaahi foha ʻo ʻElisafani; ko Simaia ko honau ʻeiki, pea mo hono kāinga ko e toko uangeau:

9 A Hebron fiai között Eliel volt a fő, és az ő atyjafiai nyolczvanan valának.

Pea ʻoe ngaahi foha ʻo Hepeloni; ko Ilieli ko honau ʻeiki, pea mo hono kāinga ko e toko valungofulu:

10 Az Uzziel fiai között fő vala Amminádáb, és az ő atyjafiai száztizenketten.

Pea ʻoe ngaahi foha ʻo ʻUsili; ko ʻAminitapi ko honau ʻeiki, pea mo hono kāinga ko e toko teau mo e toko hongofulu ma ua.

11 Hivatá akkor Dávid Sádók és Abjátár papokat, a Léviták közül pedig Urielt, Asáját, Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.

Pea naʻe ui mai ʻe Tevita kia Satoki mo ʻApiata ko e ongo taulaʻeiki, pea mo e kau Livai, kia Ulieli, mo ʻAsaia, mo Soeli, mo Simaia, mo Elieli, pea mo ʻAminitapi,

12 És monda nékik: Ti vagytok a Léviták családfői. Szenteljétek meg magatokat s a ti atyátokfiait, és vigyétek az Úrnak, Izráel Istenének ládáját arra a helyre, a melyet készítettem számára.

‌ʻo ne pehē kiate kinautolu, “Ko kimoutolu ko e kau tuʻukimuʻa ʻi he ngaahi tamai ʻae kakai Livai: mou fakamāʻoniʻoniʻi ʻakimoutolu, ʻio, ʻakimoutolu pea mo homou kāinga, koeʻuhi ke mou ʻomi ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli ki he potu kuo u teuteu ki ai.

13 Minthogy kezdettől fogva nem mívelték ezt, az Úr, a mi Istenünk csapást bocsátott reánk, mert nem kerestük őt a rendtartás szerint.

He ko e meʻa ʻi he ʻikai te mou fuofua [ʻomi ]ia, ko ia naʻe teʻia ai ʻakitautolu ʻe Sihova ko hotau ʻOtua, koeʻuhi naʻe ʻikai te tau kumi kiate ia ʻo hangē ko hono anga ʻoku totonu.”

14 Megszentelék azért magokat a papok és a Léviták, hogy vigyék az Úrnak, Izráel Istenének ládáját.

Ko ia naʻe fakamāʻoniʻoniʻi ʻakinautolu ʻe he kau taulaʻeiki mo e kau Livai ke nau ʻohake ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli.

15 És felvevék a Léviták fiai az Isten ládáját, úgy, a mint Mózes meghagyta volt az Úrnak beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.

Pea naʻe fua ʻae puha ʻoe fuakava ʻae ʻOtua ʻe he fānau ʻa Livai ʻi honau uma ʻaki ʻa hono ngaahi kau haʻamo, ʻo hangē ko e fekau ʻe Mōsese ʻo fakatatau mo e folofola ʻa Sihova.

16 És monda Dávid a Léviták fejedelmeinek, hogy állítsanak az ő atyjokfiai közül éneklőket, éneklőszerszámokkal, lantokkal, cziterákkal és czimbalmokkal, hogy énekeljenek felemelt szóval, nagy örömmel.

Pea naʻe lea ʻa Tevita ki he ʻeiki ʻoe kau Livai ke ne vaheʻi honau kāinga niʻihi ke fai ʻae hiva ʻaki ʻae ngaahi meʻa hiva, ko e ngaahi ūtete, mo e ngaahi haʻape, mo e ngaahi ukamea pakihi, naʻe tatangi, ʻi he hiki hake ʻae leʻo ʻi he fiefia.

17 Választák azért a Léviták Hémánt a Jóel fiát, és az ő atyjafiai közül Asáfot, a Berekiás fiát, és a Mérári fiai közül, a kik azoknak atyjokfiai valának, Etánt, a Kúsája fiát.

Ko ia naʻe vaheʻi ʻe he kau Livai ʻa Hemani ko e foha ʻo Soeli; pea ʻi hono kāinga ʻoʻona, ʻa ʻAsafi ko e foha ʻo Pelekia; pea mei he ngaahi foha ʻo Melali ko honau kāinga, ʻa Etani ko e foha ʻo Kusaia;

18 És ő velök együtt az ő atyjokfiait másod renden, Zakariást, Bént, Jeázielt, Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot, Benáját, Maaséját, Mattithját, Elifélet, Miknéját, Obed-Edomot és Jehielt, a kik ajtónállók valának.

Pea naʻe fakataha mo kinautolu ʻa honau kāinga ʻo hono ua ʻoe lakanga, ko Sakalia, mo Peni, mo Seseeli, mo Similamoti, mo Sehieli, mo Uni, mo ʻIliapi, mo Penaia, mo Maaseia, mo Matitia, mo Elifili, mo Mikineia, mo ʻOpeti-ʻItomi, mo Sieli, ko e kau leʻo matapā.

19 Éneklők: Hémán, Asáf és Etán, réz czimbalmokkal, hogy zengedezzenek;

Ko ia, naʻe vaheʻi ʻae kau hiva, ko Hemani, mo ʻAsafi, mo Etani, ke fakapakihi ʻaki ʻae ngaahi meʻa pakihi palasa;

20 Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel, Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal a szűzek módjára;

Pea ko Sakalia, mo ʻAsieli, mo Similamoti, mo Sehieli, mo Uni, mo ʻIliapi, mo Māseia, mo Penaia, ki he ngaahi ūtete ʻo hangē ko e leʻo fakafefine;

21 Mattithja, Eliféle, Miknéja, Obed-Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek cziterákkal a nyolczhúrú szerint.

Pea ko Matitia, mo Elifili, mo Mikineia, mo ʻOpeti-itomi, mo Sieli, mo ʻAsasia, ki he ngaahi haʻape naʻe leʻo lahi hake.

22 És Kénániás volt a Léviták vezére az éneklésben, ő igazgatá az éneklést, mivel tudós vala.

Pea naʻe ʻia Kinania ʻae fasi ʻoe hiva naʻe ekinaki ʻe ia ʻae hiva, he naʻa ne poto ai.

23 Berekiás és Elkána a láda előtt való ajtónállók valának:

Pea ko Pelekia mo ʻElikena ko e ongo tauhi matapā ʻakinaua ki he puha ʻoe fuakava.

24 Sébániás pedig és Jósafát, Nétanéel, Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok kürtölnek vala az Isten ládája előtt; Obed-Edom és Jéhija, a kik kapunállók valának, a láda után mennek vala.

Pea ko Sipania, mo Sihosafate, mo Netanili, mo ʻAmasai, mo Sakalia, mo Penaia, mo ʻEliesa ko e kau taulaʻeiki, naʻe ifi ʻekinautolu ʻae ngaahi meʻalea ʻo muʻomuʻa ʻi he puha ʻoe fuakava ʻae ʻOtua: pea ko ʻOpeti-ʻItomi mo Sehia ko e ongo tauhi matapā ʻakinaua ki he puha ʻoe fuakava.

25 Dávid pedig s az Izráel vénei és az ezredek vezérei, a kik elmenének, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját az Obed-Edom házából, nagy örömben valának.

Ko ia, naʻe ʻalu ʻa Tevita, mo e kau mātuʻa ʻo ʻIsileli, mo e ngaahi ʻeikitau naʻe pule ki he ngaahi toko afe, koeʻuhi ke nau ʻohake ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova mei he fale ʻo ʻOpeti-ʻItomi, ʻi he fiefia.

26 Lőn pedig, mikor az Isten megsegíté a Lévitákat, akik az Úr szövetségének ládáját viszik vala, áldozának hét tulokkal és hét kossal.

Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi heʻene tokoni ʻe he ʻOtua ʻae kau Livai naʻe fua ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova, naʻa nau feilaulau ʻaki ʻae fanga pulu ʻe fitu, mo e fanga sipitangata ʻe fitu.

27 Dávid pedig bíborból csinált ruhába öltözvén, valamint a Léviták mind, a kik a ládát viszik vala, az éneklők is és Kénániás, a ki az éneklés vezére vala, énekelének (Dávidon pedig gyolcsból csinált efód vala).

Pea naʻe kofuʻaki ʻa Tevita ʻae kofu ʻoe tupenu lelei, pea naʻe pehē mo e kau Livai kotoa pē naʻe fua ʻae puha ʻoe fuakava, mo e kau hiva, pea pehē mo Kinania ko e tangata taki hiva mo e kau hiva: naʻe kofuʻaki foki ʻe Tevita ʻae ʻefoti ʻoe tupenu lelei.

28 És az egész Izráel vivé az Úr szövetségének ládáját nagy örömmel, kürtökkel, trombitákkal, czimbalmokkal, zengedezvén lantokkal és cziterákkal.

Naʻe pehē ʻae ʻomi ʻe ʻIsileli kātoa ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova ʻaki ʻae mavava, mo e ʻuʻulu ʻoe ngaahi nifoʻi manu, mo e ngaahi meʻalea, mo e ngaahi meʻa pakihi, mo e tatangi ʻoe ngaahi ūtete mo e ngaahi haʻape.

29 Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá őt.

Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻI heʻene aʻu atu ʻae puha ʻoe fuakava ʻa Sihova ki he Kolo ʻo Tevita, naʻe sio ʻa Mikale ko e ʻofefine ʻo Saula mei he matapā sioʻata, mo ne mamata ki he tuʻi ko Tevita ʻoku meʻe mo tā meʻa faiva: pea naʻa ne manuki kiate ia ʻi hono loto.