Zakariás 5

1 Újra fölemeltem szemeimet és láttam, s íme egy repülő tekercs.

Potom opet podigoh oèi svoje i vidjeh, a to knjiga leæaše.

2 És szólt hozzám: Mit látsz? – Mondtam: Látok egy repülő tekercset, hossza húsz könyöknyi, és szélessége tíz könyöknyi.

I on mi reèe: šta vidiš? A ja rekoh: vidim knjigu gdje leti, dužina joj dvadeset lakata a širina deset lakata.

3 Erre szólt hozzám: Ez az átok, mely kihat az egész ország színére; mert mindenki, aki lop, innen, ahhoz képest, kipusztul és mindenki, aki esküszik, innen, ahhoz képest, kipusztul.

Tada mi reèe: to je prokletstvo koje izaðe na svu zemlju, jer svaki koji krade istrijebiæe se po njoj s jedne strane, i koji se god kune krivo istrijebiæe se po njoj s druge strane.

4 Kibocsátottam azt, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura, hogy bemenjen a tolvajnak házába, meg annak házába, ki nevemre hazugul esküszik és háljon a háza közepette és enyésztesse el azt, meg fáit és köveit.

Ja æu je pustiti, govori Gospod nad vojskama, te æe doæi na kuæu lupežu i na kuæu onome koji se kune mojim imenom krivo, i stajaæe mu usred kuæe i satræe je, i drvlje joj i kamenje.

5 Ekkor kiment az angyal, ki velem beszélt és szólt hozzám: Emeld csak fel szemeidet és lásd, mi az, ami itt kijön.

Potom izide anðeo koji govoraše sa mnom, i reèe mi: podigni oèi svoje i vidi šta je ovo što izlazi.

6 Mondtam: Mi az? És mondta: Az éfa az, a mi kijön. És mondta: Ez az ő formájuk az egész országban.

A ja rekoh: šta je? A on reèe: to je efa što izlazi. I reèe: to im je oko po svoj zemlji.

7 S íme, egy kikkár ólom emelkedik és itt egy asszony ülve az éfában.

I gle, podizaše se talanat olova, i jedna žena sjeðaše usred efe.

8 Erre mondta: A gonoszság az! És belé dobta őt az éfába és reádobta az ólomkövet annak szájára.

I on reèe: to je bezbožnost. I vrže je usred efe, i vrže onaj komad olova ozgo na ždrijelo joj.

9 És fölemeltem szemeimet és láttam s íme, két asszony jön ki és szél van a szárnyaikban s olyan szárnyaik vannak, mint a gólya szárnyai; és fölemelték az éfát, föld és ég között.

I podigoh oèi svoje i vidjeh, a to dvije žene izlažahu, i vjetar im bijaše pod krilima, a krila im bijahu kao u rode, i digoše efu meðu zemlju i nebo.

10 És szóltam az angyalhoz, ki velem beszélt: Hová viszik az éfát?

I rekoh anðelu koji govoraše sa mnom: kuda one nose efu?

11 Szólt hozzám: Házat építeni számára Sineár országában; s elkészíttetik, az pedig ott letétetik az ő helyén.

A on mi reèe: da joj naèine kuæu u zemlji Senaru; i ondje æe se namjestiti i postaviti na svoje podnožje.