Zsoltárok 94

1 Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!

Bože od osvete, Gospode, Bože od osvete, pokaži se!

2 Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.

Podigni se, sudijo zemaljski, podaj zaslugu oholima.

3 Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?

Dokle æe se bezbožnici, Gospode, dokle æe se bezbožnici hvaliti?

4 Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.

Ruže i oholo govore, velièaju se svi koji èine bezakonje.

5 Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;

Gaze narod tvoj, Gospode, i dostojanje tvoje muèe.

6 özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.

Udovicu i došljaka ubijaju, i sirote more.

7 S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.

I govore: neæe vidjeti Gospod, i neæe doznati Bog Jakovljev.

8 Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?

Orazumite se, preludi ljudi! budale! kad æete biti pametni?

9 Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?

Koji je stvorio uho, zar ne èuje? i koji je oko naèinio, zar ne vidi?

10 Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?

Zar neæe oblièiti koji narode urazumljuje, koji uèi èovjeka da zna?

11 Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.

Gospod zna misli ljudima kako su ništave.

12 Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;

Blago èovjeku koga ti, Gospode, urazumljuješ, i zakonom svojim uèiš;

13 hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.

Da bi mu dao mir u zle dane, dok se iskopa jama bezbožniku.

14 Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.

Jer neæe odbaciti Gospod naroda svojega, i dostojanja svojega neæe ostaviti.

15 Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.

Jer æe se sud vratiti na pravdu, i njega æe naæi svi prava srca.

16 Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?

Ko æe ustati za mene suprot zlima? ko æe stati za mene suprot onima koji èine bezakonje?

17 Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.

Kad mi Gospod ne bi bio pomoænik, brzo bi se duša moja preselila onamo gdje se muèi.

18 Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.

Kad reèem: drkæe mi noga, milost tvoja, Gospode, prihvata me.

19 Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.

Kad se umnože brige u srcu mom, utjehe tvoje razgovaraju dušu moju.

20 Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?

Eda li æe blizu tebe stati prijesto krvnièki, i onaj koji namišlja nasilje nasuprot zakonu?

21 Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.

Spremaju se na dušu pravednikovu, i krv pravu okrivljuju.

22 De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;

Ali je Gospod moje pristanište, i Bog je moj tvrdo utoèište moje.

23 s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.

On æe im vratiti za bezakonje njihovo, za njihovu zloæu istrijebiæe ih, istrijebiæe ih Gospod, Bog naš.