Zsoltárok 88

1 Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;

A song, a psalm of the sons of Korah; for the chief musician; set to the Mahalath Leannoth style. A maschil of Heman the Ezrahite. Yahweh, God of my salvation, I cry out day and night before you.

2 jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.

Listen to my prayer; pay attention to my cry.

3 Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)

For I am filled with troubles, and my life has reached Sheol. (Sheol h7585)

4 Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi

People treat me like those who go down into the pit; I am a man with no strength.

5 a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.

I am abandoned among the dead; I am like the dead who lie in the grave, about whom you care no more because they are cut off from your power.

6 Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.

You place me in the lowest part of the pit, in the dark and deep places.

7 Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.

Your wrath lies heavy on me, and all your waves crash over me. (Selah)

8 Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.

Because of you, my acquaintances avoid me. You have made me a shocking sight to them. I am hemmed in and I cannot escape.

9 Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.

My eyes grow weary from trouble; All day long I call out to you, Yahweh; I spread out my hands to you.

10 A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.

Will you do wonders for the dead? Will those who have died rise and praise you? (Selah)

11 Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?

Will your covenant faithfulness be proclaimed in the grave, your loyalty in the place of the dead?

12 Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?

Will your wonderful deeds be known in the darkness, or your righteousness in the place of forgetfulness?

13 Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.

But I cry to you, Yahweh; in the morning my prayer comes before you.

14 Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?

Yahweh, why do you reject me? Why do you hide your face from me?

15 Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.

I have always been afflicted and on the verge of death since my youth. I have suffered from your terrors; I am in despair.

16 Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.

Your angry actions have passed over me, and your terrifying deeds have annihilated me.

17 Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.

They surround me like water all the day long; they have all encircled me.

18 Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.

You have removed every friend and acquaintance from me. My only acquaintance is the darkness.