Zsoltárok 81

1 A karmesternek, a Gittitre. Ászáftól. Ujjongjatok Istennek, a mi erőnknek, riadozzatok Jákób Istenének!

2 Hangoztassatok dalt és hallassatok dobot, kedves hárfát, lanttal együtt!

3 Fújjátok újholdkor a harsonát, holdtöltekor, ünnepünk napjára.

4 Mert törvény az Izraél számára, rendelete Jákób Istenének;

5 bizonyságul tette azt Józsefben, midőn kivonult Egyiptom országa ellen: Nyelvet, melyet nem ismerek, hallok.

6 Elvontam a tehertől vállát, kezei megszabadultak a kosártól.

7 A szorultságban hívtál és kiragadtalak, meghallgattalak a mennydörgés rejtekében, megvizsgáltalak a pörlekedés vizénél. Széla.

8 Halljad népem, hadd intselek téged, Izraél, bár hallgatnál rám.

9 Ne legyen közted idegen isten, s ne borulj le idegen nép istene előtt.

10 Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki felhoztalak téged Egyiptom országából: tágra nyisd szájad, megtöltöm azt.

11 De népem nem hallgatott szavamra, s Izraél nem engedett nekem.

12 Magukra bocsátottam tehát szívük makacságában, járjanak saját tanácsaik szerint.

13 Vajha népem hallgatna reám, Izraél utaim szerint járna:

14 rövidesen megaláznám ellenségeiket, s szorongatóikra fordítanám kezemet;

15 az Örökkévaló gyűlölői hízelegnének neki s örökké tartana az idejük.

16 Ennie adott búza zsiradékából, és sziklából jóllakattalak mézzel.