Zsoltárok 78
1 Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
[A Psalm] of instruction for Asaph. Give heed, O my people, to my law: incline your ear to the words of my mouth.
2 Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
I will open my mouth in parables: I will utter dark sayings [which have been] from the beginning.
3 Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
All which we have heard and known, and our fathers have declared to us.
4 nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
They were not hid from their children to a second generations; [the fathers] declaring the praises of the Lord, and his mighty acts, and his wonders which he wrought.
5 Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
And he raised up a testimony in Jacob, and appointed a law in Israel, which he commanded our fathers, to make it known to their children:
6 azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
that another generation might know, even the sons which should be born; and they should arise and declare them to their children.
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
That they might set their hope on God, and not forget the works of God, but diligently seek his commandments.
8 s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
That they should not be as their fathers, a perverse and provoking generation; a generation which set not its heart aright, and its spirit was not steadfast with God.
9 Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
The children of Ephraim, bending and shooting [with] the bow, turned [back] in the day of battle.
10 Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
They kept not the covenant of God, and would not walk in his law.
11 elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
And they forgot his benefits, and his miracles which he [had] showed them;
12 Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
the miracles which he wrought before their fathers, in the land of Egypt, in the plain of Tanes.
13 Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
He clave the sea, and led them through: he made the waters to stand as [in] a bottle.
14 Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
And he guided them with a cloud by day, and all the night with a light of fire.
15 Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
he clave a rock in the wilderness, and made them drink as in a great deep.
16 fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
And he brought water out of the rock, and caused waters to flow down as rivers.
17 De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
And they sinned yet more against him; they provoked the Most High in the wilderness.
18 Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
And they tempted God in their hearts, in asking meat for [the desire of] their souls.
19 Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
They spoke also against God, and said, Will God be able to prepare a table in the wilderness?
20 Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
Forasmuch as he struck the rock, and the waters flowed, and the torrents ran abundantly; will he be able also to give bread, or prepare a table for his people?
21 Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
Therefore the Lord heard, and was provoked: and fire was kindled in Jacob, and wrath went up against Israel.
22 mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
Because they believed not in God, and trusted not in his salvation.
23 Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
Yet he commanded the clouds from above, and opened the doors of heaven,
24 hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
and rained upon them manna to eat, and gave them the bread of heaven.
25 menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
Man ate angels' bread; he sent them provision to the full.
26 Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
He removed the south wind from heaven; and by his might he brought in the southwest wind.
27 hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
And he rained upon them flesh like dust, and feathered birds like the sand of the seas.
28 leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
And they fell into the midst of their camp, round about their tents.
29 Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
So they ate, and were completely filled; and he gave them their desire.
30 El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
They were not disappointed of their desire: [but] when their food was yet in their mouth,
31 és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
then the indignation of God rose up against them, and killed the fattest of them, and overthrew the choice men of Israel.
32 Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
In the midst of all this they sinned yet more, and believed not his miracles.
33 így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
And their days were consumed in vanity, and their years with anxiety.
34 Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
When he killed them, they sought him: and they returned and called betimes upon God.
35 megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
And they remembered that God was their helper, and the most high God was their redeemer.
36 És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
Yet they loved him [only] with their mouth, and lied to him with their tongue.
37 de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
For their heart [was] not right with him, neither were they steadfast in his covenant.
38 De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
But he is compassionate, and will forgive their sins, and will not destroy [them]: yes, he will frequently turn away his wrath, and will not kindle all his anger.
39 Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
And he remembered that they are flesh; a wind that passes away, and returns not.
40 Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
How often did they provoke him in the wilderness, [and] anger him in a dry land!
41 Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
Yes, they turned back, and tempted God, and provoked the Holy One of Israel.
42 nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
They remembered not his hand, the day in which he delivered them from the hand of the oppressor.
43 hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
How he had wrought his signs in Egypt, and his wonders in the field of Tanes:
44 Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
and had changed their rivers into blood; and their streams, that they should not drink.
45 Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
He sent against them the dog-fly, and it devoured them; and the frog, and it spoiled them.
46 A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
And he gave their fruit to the canker worm, and their labours to the locust.
47 Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
He killed their vines with hail, and their sycamores with frost.
48 Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
And he gave up their cattle to hail, and their substance to the fire.
49 Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
He sent out against them the fury of his anger, wrath, and indignation, and affliction, a message by evil angels.
50 Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
He made a way for his wrath; he spared not their souls from death, but consigned their cattle to death;
51 megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
and struck every firstborn in the land of Egypt; the first fruits of their labours in the tents of Cham.
52 Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
And he removed his people like sheep; he led them as a flock in the wilderness.
53 vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
And he guided them with hope, and they feared not: but the sea covered their enemies.
54 Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
And he brought them in to the mountain of his sanctuary, this mountain which his right hand had purchased.
55 Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
And he cast out the nations from before them, and made them to inherit by a line of inheritance, and made the tribes of Israel to dwell in their tents.
56 De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
Yet they tempted and provoked the most high God, and kept not his testimonies.
57 Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
And they turned back, and broke covenant, even as also their fathers: they became like a crooked bow.
58 Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
And they provoked him with their high places, and moved him to jealousy with their graven images.
59 Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
God heard and lightly regarded [them], and greatly despised Israel.
60 Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
And he rejected the tabernacle of Selom, his tent where he lived amongst men.
61 Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
And he gave their strength into captivity, and their beauty into the enemy's hand.
62 Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
And he gave his people to the sword; and disdained his inheritance.
63 Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
Fire devoured their young men; and their virgins mourned not.
64 Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
Their priests fell by the sword; and their widows shall not be wept for.
65 Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
So the Lord awaked as one out of sleep, [and] as a mighty man who has been heated with wine.
66 s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
And he struck his enemies in the hinder parts: he brought on them a perpetual reproach.
67 De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
And he rejected the tabernacle of Joseph, and chose not the tribe of Ephraim;
68 hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
but chose the tribe of Juda, the mount Sion which he loved.
69 És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
And he built his sanctuary as [the place] of unicorns; he founded it for ever on the earth.
70 S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
He chose David also his servant, and took him up from the flocks of sheep.
71 szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
He took him from following the ewes great with young, to be the shepherd of Jacob his servant, and Israel his inheritance.
72 legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.
So he tended them in the innocency of his heart; and guided them by the skilfulness of his hands.
