Zsoltárok 67

1 A karmesternek. A hárfajátékon. Zsoltár. Ének. Isten kegyelmezzen nekünk és áldjon meg minket, arczát felénk világíttassa. Széla.

Dem Vorsänger, mit Saitenspiel. Ein Psalm, ein Lied. Gott sei uns gnädig und segne uns, er lasse sein Angesicht leuchten über uns, (Sela)

2 Hogy megismerjék a földön utadat, mind a nemzetek között segítségedet.

daß man auf der Erde erkenne deinen Weg, unter allen Nationen deine Rettung!

3 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak a népek mindannyian.

Es werden dich preisen die Völker, o Gott; es werden dich preisen die Völker alle.

4 Örüljenek és ujjongjanak a nemzetek, mert egyenességgel itéled a népeket s a nemzeteket a földön vezérled. Széla.

Es werden sich freuen und jubeln die Völkerschaften; denn du wirst die Völker richten in Geradheit, und die Völkerschaften auf der Erde, du wirst sie leiten. (Sela)

5 Magasztaljanak téged népek, oh Isten, magasztaljanak téged a népek mindannyian.

Es werden dich preisen die Völker, o Gott; es werden dich preisen die Völker alle.

6 A föld megadta termését; áldjon meg bennünket Isten, a mi Istenünk,

Die Erde gibt ihren Ertrag; Gott, unser Gott, wird uns segnen.

7 áldjon meg minket Isten és féljék őt mind a föld végei.

Gott wird uns segnen, und alle Enden der Erde werden ihn fürchten.