Zsoltárok 60

1 A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!

Dem Vorsänger; nach Schuschan-Eduth. Ein Gedicht von David, zum Lehren, als er stritt mit den Syrern von Mesopotamien und mit den Syrern von Zoba, und Joab zurückkehrte und die Edomiter im Salztale schlug, zwölftausend Mann. Gott, du hast uns verworfen, hast uns zerstreut, bist zornig gewesen; führe uns wieder zurück!

2 Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.

Du hast das Land erschüttert, hast es zerrissen; heile seine Risse, denn es wankt!

3 Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.

Du hast dein Volk Hartes sehen lassen, mit Taumelwein hast du uns getränkt.

4 Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.

Denen, die dich fürchten, hast du ein Panier gegeben, daß es sich erhebe um der Wahrheit willen. (Sela)

5 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!

Damit befreit werden deine Geliebten, rette durch deine Rechte und erhöre uns!

6 Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.

Gott hat geredet in seiner Heiligkeit: Frohlocken will ich, will Sichem verteilen und das Tal Sukkoth ausmessen.

7 Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.

Mein ist Gilead, und mein Manasse, und Ephraim ist die Wehr meines Hauptes, Juda mein Herrscherstab.

8 Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!

Moab ist mein Waschbecken, auf Edom will ich meine Sandale werfen; Philistäa, jauchze mir zu!

9 Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?

Wer wird mich führen in die feste Stadt, wer wird mich leiten bis nach Edom?

10 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!

Nicht du, Gott, der du uns verworfen hast, und nicht auszogest, o Gott, mit unseren Heeren?

11 Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.

Schaffe uns Hilfe aus der Bedrängnis! Menschenrettung ist ja eitel.

12 Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.

Mit Gott werden wir mächtige Taten tun; und er, er wird unsere Bedränger zertreten.