< Zsoltárok 16 >
1 Dal Dávidtól. Őrizz engem, Örökkévaló, mert benned kerestem menedéket.
2 Mondtam az Örökkévalónak: Uram vagy, javam nincsen rajtad kívűl.
3 A szenteknek pedig, kik az országban vannak, és a dicsőknek, kikben egész kedvem van:
4 Sokasodnak azoknak fájdalmai, kik más isteneket cserélnek; nem ontom véres ontóáldozataikat és nem veszem neveiket ajkaimra.
5 Az Örökkévaló osztályomnak és serlegemnek része; te tartod az én sorsomat.
6 A mérő kötelek kellemetes helyekre estek számomra; birtokom is kedves előttem.
7 Áldom az Örökkévalót, ki nekem tanácsot adott, éjszakákon is oktattak engem veséim.
8 Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam; mert jobbomon van, nem tántorgok.
9 Annak örült szívem, és vigad méltóságom; testem is bizton lakozik.
10 Mert nem hagyod lelkemet az alvilágra, nem engeded jámborodat vermet látnia. (Sheol )
11 “Tudatod velem az élet ösvényét: örömök bősége van színed előtt, kellemetesség a te jobbodban mindétig!
