Zsoltárok 124

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél

Y-sơ-ra-ên đáng nói: Nếu Ðức Giê-hô-va chẳng binh vực chúng ta,

2 ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:

Khi loài người dấy nghịch chúng ta, Khi cơn giận họ nổi lên cùng chúng ta,

3 akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;

Nếu Ðức Giê-hô-va không binh vực chúng ta, Aét chúng nó đã nuốt sống chúng ta rồi;

4 akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;

Nước chắt đánh chìm chúng ta, Dòng tràn qua ngập linh hồn chúng ta,

5 akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.

Và những lượn sóng kiêu ngạo Ðã trôi trác linh hồn chúng ta rồi.

6 Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!

Ðáng ngợi khen Ðức Giê-hô-va thay, Ngài không phó chúng ta làm mồi cho răng chúng nó!

7 Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.

Linh hồn chúng ta thoát khỏi như chim thoát khỏi rập kẻ đánh chim; Rập đã dứt, chúng ta bèn thoát khỏi.

8 Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.

Sự tiếp trợ chúng ta ở trong danh Ðức Giê-hô-va, Là Ðấng đã dựng nên trời và đất.