Zsoltárok 122

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örültem, mikor azt mondták nekem: az Örökkévaló házába menjünk.

Cantique des degrés. Je me suis réjoui quand ils m'ont dit: Entrons dans la maison du Seigneur.

2 Ott álltak lábaink kapuidban, oh Jeruzsálem!

Nos pieds étaient fermes jadis en tes parvis, ô Jérusalem.

3 Jeruzsálem, mely építve van, mint oly város, mely egyaránt összekapcsoltatott;

Jérusalem est bâtie comme une ville dont toutes les parties sont parfaitement unies.

4 hová felvonúltak a törzsek, Jáh törzsei, bizonyságul Izraélnek, hogy hálát adjanak az Örökkévaló nevének.

Car c'est là que montaient les tribus, les tribus du Seigneur, selon l'ordre donné à Israël, pour rendre gloire au nom du Seigneur.

5 Mert ott ültek trónokon törvényre, trónjain Dávid házának.

Là étaient établis des trônes pour le jugement, des trônes pour la maison de David.

6 Kérdezzétek Jeruzsálem békéjét: boldogok legyenek, kik téged szeretnek!

Priez pour la paix de Jérusalem, et la prospérité de ceux qui t'aiment, ô cité sainte!

7 Legyen béke bástyádon, boldogság palotáidban!

Que la paix règne dans ta force, et l'abondance dans tes tours.

8 Testvéreim és társaim kedvéért, hadd szólok: Béke benned!

J'ai désiré pour toi la paix, à cause de mes frères et de mes proches.

9 Az Örökkévalónak Istenünknek háza kedveért, hadd kérjek jót neked!

J'ai cherché ce qui t'est bon, à cause de la maison du Seigneur notre Dieu.