< Zsoltárok 107 >

1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme! 2 Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből, 3 és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől. 4 Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak; 5 éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök. 6 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket, 7 járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek. 8 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival; 9 mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval! 10 Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai, 11 mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették; 12 hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen. 13 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket, 14 kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja. 15 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival; 16 mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott. 17 Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak, 18 minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz. 19 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket, 20 igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből; 21 adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival, 22 s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással! 23 Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken, 24 ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben: 25 szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait, 26 fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban, 27 forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik. 28 És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket; 29 megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik; 30 s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe. 31 Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival, 32 s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt! 33 Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá, 34 termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt; 35 pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé, 36 és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak. 37 Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek. 38 Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette. 39 De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától. 40 Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban; 41 de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok. 42 Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját. 43 Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.

< Zsoltárok 107 >