< Példabeszédek 27 >

1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap. 2 Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid. 3 Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb. 4 Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt? 5 Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet. 6 Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai. 7 Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes. 8 Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből. 9 Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából. 10 Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér. 11 Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak! 12 Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak. 13 Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg. 14 A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki. 15 Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő; 16 a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát. 17 Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét. 18 A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják. 19 Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek. 20 Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól. (Sheol h7585) 21 Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e? 22 Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei; 23 Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra. 24 25 26 juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok; 27 és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.

< Példabeszédek 27 >