Példabeszédek 2

1 Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,

2 figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;

3 bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;

4 ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:

5 akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.

6 Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;

7 üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,

8 megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.

9 Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.

10 Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.

11 Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.

12 Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,

13 a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;

14 kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;

15 kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.

16 Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;

17 ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.

18 Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.

19 Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.

20 Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.

21 Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.

22 De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.