Példabeszédek 16

1 Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.

2 Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.

3 Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.

4 Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.

5 Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.

6 Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.

7 Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.

8 Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.

9 Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.

10 Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.

11 Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.

12 Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.

13 Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.

14 Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.

15 Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.

16 Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.

17 Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.

18 Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.

19 Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.

20 A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!

21 A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.

22 Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.

23 A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.

24 Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.

25 Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.

26 A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.

27 Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.

28 A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.

29 Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.

30 A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.

31 Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.

32 Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.

33 Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.