< 4 Mózes 31 >

1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2 Állj bosszút Izrael fiaiért a midjánitákon, azután el fogsz takaríttatni népedhez. 3 És Mózes szólt a néphez, mondván: Fegyverezzetek fel közületek férfiakat a had számára, hogy legyenek Midján ellen, hogy bosszút álljanak az Örökkévalóért Midjánon. 4 Ezret egy törzsből, ezret egy törzsből, Izrael minden törzseiből, küldjetek a hadba. 5 És átszolgáltattak Izrael ezrei közül ezret törzsenként; tizenkét ezret fölfegyverkezve a had számára. 6 És elküldte őket Mózes, ezret törzsenként a hadba, őket és Pinchoszt, Eleázár, a papnak fiát a hadba, és a szent edények, meg a riadásra való trombiták a kezében voltak. 7 És hadba mentek Midján ellen, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek, és megöltek minden férfiszemélyt. 8 Midján királyait is megölték, az ő megöltjeiken kívül: Evit, Rekemet, Cúrt és Revát, Midján öt királyát; és Bileámot, Beór fiát megölték karddal. 9 És foglyul ejtették Izrael fiai Midján asszonyait, meg gyermekeiket; minden barmukat pedig és minden nyájukat és minden vagyonukat zsákmányul ejtették. 10 Minden városaikat lakhelyeik szerint és minden váraikat elégettek tűzzel. 11 És elvitték mind a zsákmányt és mind a prédát emberből és baromból. 12 Elvitték Mózeshez és Eleázárhoz, a paphoz, meg Izrael fiai egész községéhez, a foglyokat, a prédát és a zsákmányt a táborba Móáb síkságaira, melyek a Jordán mellett vannak, Jerichónál. 13 És kimentek Mózes, Eleázár, a pap és a község minden fejedelmei eléjük a táboron kívülre. 14 És haragudott Mózes a hadsereg vezéreire, az ezrek tisztjeire, a százak tisztjeire, akik megjöttek a hadjáratból, 15 és mondta nekik Mózes: Életben hagytatok minden nőszemélyt? 16 Íme, ők voltak (okai) Izrael fiainál Bileám szavára, hogy hűtlenséget kövessenek el az Örökkévaló ellen a Peór dolgában, és csapás volt az Örökkévaló községében. 17 Azért most öljetek meg minden férfiszemélyt a gyermekek között és minden nőt, aki férfit megismert, öljetek meg. 18 És minden gyermeket a nők között, aki nem ismert férfit, hagyjatok életben magatoknak. 19 Ti pedig táborozzatok a táboron kívül hét napig; mindaz, aki megöl valakit és mindaz, aki megérint megöltet, tisztítsátok meg magatoknak a harmadik napon és a hetedik napon, ti és foglyaitok. 20 És minden ruhát, minden bőredényt és minden kecskeszőrből készítettet, meg minden faedényt tisztítsatok meg magatoknak. 21 És mondta Eleázár, a pap a hadsereg férfiaknak, akik elmentek a háborúba: Ez a tannak törvénye, melyet parancsolt az Örökkévaló Mózesnek: 22 Bizony aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot, 23 minden tárgyat, mely tűzbe jöhet, vigyetek át a tűzön és tiszta lesz, csakhogy tisztító vízzel tisztíttassék meg; mindazt pedig, ami tűzbe nem jöhet, vigyétek át a vízen. 24 És mossátok meg ruháitokat a hetedik napon és tiszták lesztek; azután bejöhettek a táborba. 25 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 26 Vedd fel az elfogott prédának összegét, emberből és állatból; te meg Eleázár, a pap és a község atyai házainak fejei; 27 és felezd el a prédát a harcosok között, kik kivonultak a hadba és az egész község között; 28 és vegyél adó gyanánt az Örökkévalónak a harcosoktól, akik kivonultak a hadba, egy személyt ötszázból: az emberből, a marhából, a szamarakból és juhokból; 29 fele részükből vegyétek, és add Eleázárnak a papnak az Örökkévaló ajándéka gyanánt. 30 Izrael fiainak fele részéből pedig vegyél egyet, kifogva ötvenből, az emberből, a marhából, a szamarakból és add azt a levitáknak, kik őrzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét. 31 És cselekedett Mózes, meg Eleázár, a pap, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 32 És volt a préda a zsákmányon felül, melyet a had népe ejtett: juh: hatszázhetvenötezer; 33 marha: hetvenkétezer; 34 szamár: hatvanegyezer; 35 emberi lélek nőkből, akik nem ismertek férfit, mind a lélek harminchétezer. 36 Volt pedig a fele, azok része, akik a hadba vonultak, a juhok száma: háromszázharminchétezer és ötszáz. 37 És volt az adó az Örökkévalónak a juhokból: hatszázhetvenöt. 38 A marha pedig volt harminchatezer, és adójuk az Örökkévalónak: hetvenkettő. 39 A szamarak pedig: harmincezer és ötszáz; és adójuk az Örökkévalónak: hatvanegy. 40 Emberi lélek: tizenhatezer, és adójuk az Örökkévalónak: harminckét lélek. 41 És átadta Mózes az Örökkévaló ajándékának adóját Eleázárnak, a papnak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 42 És Izrael fiainak fele részéből, melyet elvett Mózes a férfiaktól, kik a hadban voltak – 43 volt pedig a községnek fele része a juhokból; háromszázharminchétezer és ötszáz; 44 marha: harminchatezer; 45 a szamarak pedig harmincezer és ötszáz; 46 emberi lélek: tizenhatezer. 47 És elvette Mózes Izrael fiainak a fele részéből, amit kifogtak, egyet ötvenből, emberből és baromból, és átadta azokat a levitáknak, kik őrzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek. 48 Ekkor odaléptek Mózeshez a sereg ezreinek vezérei, az ezrek tisztjei és a százak tisztjei, 49 és mondták Mózesnek: Szolgáid fölvették a harcosok összegét, kik kezünk alatt voltak és nem hiányzik közülük senki sem; 50 azért elhoztuk az Örökkévaló áldozatát, kiki amit talált: arany edényt, lábkötőt, karperecet, gyűrűt, fülbevalót és karikát, hogy engesztelést szerezzünk lelkeinkért az Örökkévaló színe előtt. 51 És elvette Mózes, meg Eleázár, a pap az aranyat tőlük, mindenféle műtárgyat. 52 Volt pedig az ajándék minden aranya melyet fölajánlottak az Örökkévalónak: tizenhatezerhétszáz és ötven sékel, az ezrek tisztjeitől és a százak tisztjeitől. 53 A sereg férfiai pedig, zsákmányolt kiki a maga számára. 54 És elvette Mózes meg Eleázár, a pap az aranyat az ezrek és százak tisztjeitől és bevitték azt a gyülekezés sátorába, emlékül Izrael fiainak az Örökkévaló színe előtt.

< 4 Mózes 31 >