Mikeás 5

1 Most össze fogsz csődülni, csődülés leánya – sánczot helyeznek el ellenünk; vesszővel verik orczáján Izraél bíráját.

Nunc vastaberis filia latronis: obsidionem posuerunt super nos, in virga percutient maxillam iudicis Israel.

2 Te pedig, Bét-Léchem Efráta, csekély arra, hogy Jehúda nemzetségei között légy, tőled származik nekem ki uralkodó legyen Izraélben, származása pedig hajdantól való, az őskor napjaiból!

ET TU BETHLEHEM Ephrata parvulus es in millibus Iuda: ex te mihi egredietur qui sit dominator in Israel, et egressus eius ab initio, a diebus æternitatis.

3 Azért odaadja őket azon időig, hogy gyermeket szült a szülőnő, megmaradt testvérei pedig visszatérnek Izraél fiaival együtt.

Propter hoc dabit eos usque ad tempus, in quo parturiens pariet: et reliquiæ fratrum eius convertentur ad filios Israel.

4 Ott áll és legelteti őket az Örökkévalónak hatalmában, az Örökkévalónak, az ő Istenének fenséges nevében, és bizton laknak, mert most nagy lesz a föld végéig.

Et stabit, et pascet in fortitudine Domini, in sublimitate nominis Domini Dei sui: et convertentur, quia nunc magnificabitur usque ad terminos terræ.

5 És ez lészen a béke: Assúr midőn bejön országunkba, és midőn megtapodja palotáinkat, fölállítunk ellene hét pásztort meg nyolcz fejedelmi embert;

Et erit iste pax: cum venerit Assyrius in terram nostram, et quando calcaverit domibus nostris: et suscitabimus super eum septem pastores, et octo primates homines:

6 és lelegeltetik Assúr országát karddal, és Nimród országát annak élével: ez majd megment Assúrtól, midőn bejön országunkba és megtapodja határunkat.

Et pascent terram Assur in gladio, et terram Nemrod in lanceis eius: et liberabit ab Assur cum venerit in terram nostram, et cum calcaverit in finibus nostris.

7 És lészen Jákób maradéka a sok nép közepette olyan mint a harmat az Örökkévalótól, mint a zápor a fűre, mely nem reménykedik emberben s nem várakozik ember fiaira.

Et erunt reliquiæ Iacob in medio populorum multorum quasi ros a Domino, et quasi stillæ super herbam, quæ non exspectat virum, et non præstolatur filios hominum.

8 És lészen Jákób maradéka a nemzetek között, a sok nép közepette, olyan mint az oroszlán az erdő vadjai közt, mint oroszlán a juhok nyájai között, mely ha átvonul, tapos és szaggat s nincs ki mentene.

Et erunt reliquiæ Iacob in Gentibus in medio populorum multorum, quasi leo in iumentis silvarum, et quasi catulus leonis in gregibus pecorum: qui cum transierit, et conculcaverit, et ceperit, non est qui eruat.

9 Emelkedjék a kezed szorongatóid fölé, és mind az ellenségeid írtassanak ki!

Exaltabitur manus tua super hostes tuos, et omnes inimici tui interibunt.

10 És lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, kiirtom lovaidat közepedből és elveszítem szekereidet;

Et erit in die illa, dicit Dominus: Auferam equos tuos de medio tui, et disperdam quadrigas tuas.

11 s kiirtom országod városait, s lerombolom mind az erősségeidet;

Et perdam civitates terræ tuæ, et destruam omnes munitiones tuas,

12 kiirtom a boszorkányságot kezedből, és kuruzslóid nem lesznek;

et auferam maleficia de manu tua, et divinationes non erunt in te.

13 kiirtom faragott képeidet és oszlopaidat közepedből, és nem borulsz le többé kezeid műve előtt;

Et perire faciam sculptilia tua, et statuas tuas de medio tui: et non adorabis ultra opera manuum tuarum.

14 kiszakítom szent fáidat közepedből és megsemmisítem városaidat.

Et evellam lucos tuos de medio tui: et conteram civitates tuas.

15 És majd végzek haraggal és hévvel bosszút azon nemzetekkel, melyek nem hallgatnak rám.

Et faciam in furore et in indignatione ultionem in omnibus gentibus, quæ non audierunt.