Malakiás 2
1 És most hozzátok szól e parancsolat, ti papok.
I tako sada vama je ova zapovijest, sveštenici.
2 Ha nem hallgattok rá és ha szívetekre nem veszitek, hogy tiszteletet adjatok nevemnek, mondja az Örökkévaló, a seregek ura, akkor rátok bocsátom az átkot, és megátkozom a ti áldásaitokat; már is megátkoztam, mert nem veszitek szívetekre.
Ako ne poslušate i ne stavite u srce da date slavu imenu mojemu, veli Gospod nad vojskama, tada æu pustiti na vas prokletstvo i prokleæu blagoslove vaše; i prokleh ih, jer ne stavljate u srce.
3 Íme én megszidom a ti vetésteket és szórok ganajt a ti arczotokra, ünnepi áldozataitok ganaját – és kihordanak majd rája benneteket.
Evo ja æu vam pokvariti usjev, i baciæu vam balegu u lice, balegu praznika vaših, da vas odnese sa sobom.
4 És megtudjátok, hogy kibocsátottam hozzátok ezt a parancsolatot, hogy meglegyen szövetségem Lévivel – mondja az Örökkévaló, a seregek ura.
I poznaæete da sam vam ja poslao ovu zapovijest da bi bio moj zavjet s Levijem, veli Gospod nad vojskama.
5 Szövetségem volt ő vele: az élet és a béke, adtam neki azokat félelemül és félt engem, és nevem miatt rettegett ő.
Zavjet moj za život i mir bješe s njim, i dadoh mu to za strah, jer me se bojaše i imena se mojega strašaše.
6 Igaz tan volt a száján, és jogtalanság nem találtatott az ő ajkain; békében és egyenességben járt velem, és sokakat elfordított a bűntől.
Zakon istiniti bješe u ustima njegovijem, i bezakonje se ne naðe na usnama njegovijem; u miru i pravo ide sa mnom i mnoge odvrati od bezakonja.
7 Mert a papnak ajkai megőrzik a tudást, és tant kivánnak szájából, mert követje ő az Örökkévalónak, a seregek urának.
Jer usne sveštenikove treba da èuvaju znanje i zakon da se traži iz njegovijeh usta, jer je anðeo Gospoda nad vojskama.
8 De ti letértetek az útról, botlásra vittetek sokakat a tanban; megrontottátok a Lévi szövetségét, mondja az Örökkévaló, a seregek ura.
Ali vi zaðoste s puta, i uèiniste te se mnogi spotakoše o zakon, pokvariste zavjet Levijev, veli Gospod nad vojskama.
9 Tehát én is megvetni valókká és alacsonyokká tettelek benneteket, az egész nép előtt, ahoz képest, a hogy ti sem őrzitek meg utaimat és személyt tekintetek a tanban.
Zato i ja vas uèinih prezrenim i poništenim u svega naroda, kao što se vi ne držite mojih putova i u zakonu gledate ko je ko.
10 Nemde egy atyánk van mindnyájunknak, nemde egy Isten teremtett minket? miért hűtlenkednénk kiki testvére ellen, megszentségtelenítve őseink szövetségét?
Nije li nam svjema jedan otac? nije li nas jedan Bog stvorio? zašto nevjeru èinimo jedan drugome skvrneæi zavjet otaca svojih?
11 Hűtlenkedett Jehúda és útálatosság történt Izraélben és Jeruzsálemben, mert megszentségtelenítette Jehúda az Örökkévaló szentségét, a. melyet szeret, és összeházasodott idegen istennek a leányával.
Juda èini nevjeru, i gad se èini u Izrailju i u Jerusalimu; jer skvrni Juda svetinju Gospodnju, koju bi mu valjalo ljubiti, ženeæi se kæerju tuðega boga.
12 Irtson ki az Örökkévaló azon férfiútól, a ki azt teszi, ébrenlevőt és felelőt Jákób sátraiból, meg olyat, a ki áldozatot hoz az Örökkévalónak, a seregek urának!
Gospod æe istrijebiti iz šatora Jakovljevijeh èovjeka koji èini tako, koji straži i koji odgovara, i koji prinosi prinos Gospodu nad vojskama.
13 És másodszor ezt teszitek: borítjátok könynyel az Örökkévaló oltárát, sírással és jajgatással, úgy hogy nem fordúlhat többé az áldozathoz, hogy kedvességgel fogadná kezetekből.
Još i ovo èinite: pokrivate suzama oltar Gospodnji, plaèem i uzdasima; zato ne gleda više na prinos, niti mu je drago primiti što iz vaših ruku.
14 És azt mondjátok: miért? Azért, hogy az Örökkévaló tanu volt közted és ifjúkori feleséged közt, a ki ellen te hűtlenkedtél, holott a társnőd és szövetséges feleséged.
A vi govorite: zašto? Zato što je Gospod svjedok izmeðu tebe i žene mladosti tvoje, kojoj ti èiniš nevjeru, a ona ti je drugarica i žena, s kojom si u vjeri.
15 Hát nem tette az az egy, pedig fölösen volt neki szelleme? De mi van azzal az egygyel? Isteni magzatot kiván! Őrizkedjetek tehát lelketekért és ifjúkori feleségedet ne érje hűtlenség!
Jer nije li uèinio jedno, ako i imaše još više duha? a zašto jedno? da traži sjeme Božije; zato èuvajte duh svoj, i ženi mladosti svoje ne èinite nevjere.
16 Mert gyűlölöm az elküldést, mondja az Örökkévaló, Izraél Istene, meg azt, ki erőszakot borított ruhájára, mondja az Örökkévaló, a seregek ura: őrizkedjetek tehát lelketekért és ne hűtlenkedjetek!
Jer Gospod Bog Izrailjev veli da mrzi na puštanje, jer taki pokriva nasilje plaštem svojim, govori Gospod nad vojskama; zato èuvajte duh svoj da ne èinite nevjere.
17 Fárasztottátok az Örökkévalót a ti beszédeitekkel. És azt mondjátok: mivel fárasztottuk! Azzal, hogy azt mondjátok: Mindenki, aki rosszat tesz, jónak tetszik az Örökkévaló szemeiben, és azokban találja kedvét, avagy hol van az ítélet Istene?
Dosaðujete Gospodu rijeèima svojim, i govorite: u èem mu dosaðujemo? U tom što govorite: ko god èini zlo, po volji je Gospodu, i taki su mu mili; ili: gdje je Bog koji sudi?
