Jób 7
1 Nemde szolgálati ideje van a halandónak a földön, és mint a béres napjai olyanok a napjai!
Knyythod is lijf of man on erthe, and his daies ben as the daies of an hired man.
2 Mint rabszolga, ki liheg árnyék után, s mint a zsoldos, ki reményli munkabérét:
As an hert desireth schadowe, and as an hirede man abideth the ende of his werk;
3 úgy kaptam én örökbe bajnak hónapjait és szenvedésnek éjszakáit rendelték nekem.
so and Y hadde voide monethis, and Y noumbrede trauailous niytes to me.
4 Ha lefeküdtem, azt mondom: mikor kelek fel, és nyúlik az este és jóllakom a hánykódással szürkületig.
If Y schal slepe, Y schal seie, Whanne schal Y rise? and eft Y schal abide the euentid, and Y schal be fillid with sorewis `til to derknessis.
5 Magára öltött húsom férget és porgöröngyöt, bőröm felfakadt s megevesedett.
Mi fleisch is clothid with rot, and filthis of dust; my skyn driede vp, and is drawun togidere.
6 Napjaim gyorsabbak a vetélőnél, s remény nélkül enyésztek el.
My daies passiden swiftliere thanne a web is kit doun `of a webstere; and tho daies ben wastid with outen ony hope.
7 Gondolj rá, hogy lehelet az életem, jót nem fog többé látni a szemem;
God, haue thou mynde, for my lijf is wynde, and myn iye schal not turne ayen, that it se goodis.
8 nem pillant meg engem nézőm szeme, szemeid rajtam vannak, de nem vagyok.
Nethir the siyt of man schal biholde me; but thin iyen ben in me, and Y schal not `be in deedli lijf.
As a cloude is wastid, and passith, so he that goith doun to helle, schal not stie; (Sheol h7585)
10 nem tér vissza többé házába és nem ismer rá többé az ő helye.
nether schal turne ayen more in to his hows, and his place schal no more knowe hym.
11 Én sem tartóztatom számat, hadd beszélek lelkem szorultában, hadd panaszkodjam lelkem keservében!
Wherfor and Y schal not spare my mouth; Y schal speke in the tribulacioun of my spirit, Y schal talke togidere with the bitternesse of my soule.
12 Tenger vagyok-e avagy szörnyeteg, hogy őrséget vetsz reám?
Whether Y am the see, ethir a whal, for thou hast cumpassid me with prisoun?
13 Ha azt mondom: majd megvigasztal ágyam, panaszomat viselnem segít fekvőhelyem:
If Y seie, My bed schal coumfort me, and Y schal be releeuyd, spekynge with me in my bed;
14 akkor rémítgetsz engem álmokkal és látomások által ijesztesz engem.
thou schalt make me aferd bi dremys, and thou schalt schake me with `orrour, ethir hidousnesse, `bi siytis.
15 Választotta lelkem a megfulladást, a, halált inkább csontjaimnál.
Wherfor my soule `chees hangyng, and my boonys cheesiden deth.
16 Megvetettem: nem örökké élek; hagyj föl velem, mert lehelet a napjaim!
`Y dispeiride, now Y schal no more lyue; Lord, spare thou me, for my daies ben nouyt.
17 Mi a halandó, hogy nagyra tartod, s hogy reá fordítod szívedet,
What is a man, for thou `magnifiest hym? ether what settist thou thin herte toward hym?
18 és reá gondolsz reggelenként, perczenként megvizsgálod őt?
Thou visitist hym eerly, and sudeynli thou preuest hym.
19 Meddig nem tekintesz el tőlem, nem eresztesz el, míg nyálam lenyelhetem?
Hou long sparist thou not me, nether suffrist me, that Y swolowe my spotele?
20 Vétettem: mit cselekszem neked, emberőrző? Miért tettél engem támadásul magadnak, hogy önmagamnak terhére lettem?
Y haue synned; A! thou kepere of men, what schal Y do to thee? Whi hast thou set me contrarie to thee, and Y am maad greuouse to my silf?
21 S mit nem bocsátod meg; bűnömet s nem veszed el vétkemet? Mert most porban feküdném, keresnél engem és nem volnék.
Whi doist thou not awei my sinne, and whi takist thou not awei my wickidnesse? Lo! now Y schal slepe in dust, and if thou sekist me eerli, Y schal not abide.
