Jób 29
1 És továbbá előadta Jób a példázatát és mondta:
OLELO hou mai la o Ioba i kana olelonane, i mai la,
2 Vajha úgy volnék, mint a múltnak hónapjaiban, mint a napokban, mikor Isten megőrzött engem;
Ina e like au me na malama mamua, I na la a ke Akua i malama mai ai ia'u!
3 mikor ragyogott fejem fölött a mécsese s világosságánál sötétben jártam!
I ka wa i lilelile ai kona kukui maluna o kuu poo, A ma kona malamalama hele no au mawaena o ka pouli!
4 Mint a hogy voltam férfikorom napjaiban, midőn Isten meghittsége volt sátorom felett;
E like me au i na la o kuu oo ana, I ka wa i kuka pu ai me ke Akua ma kuu halelewa!
5 midőn még velem volt a Mindenható, körülöttem gyermekeim;
I ka wa o ka Mea mana me au, I ka wa e hoopuni ana kuu poe keiki ia'u!
6 midőn lépteim tejfölben fürödtek; s a szikla ontott mellettem olajpatakokat.
I ka wa a'u i holoi ai i kuu mau wawae i ka waiu, A hookahe mai ka pohaku no'u i na kahawai aila!
7 Midőn a kapuhoz mentem a városba, a piaczon választottam ülőhelyemet:
I kuu hele ana'ku ma ka pukapa i ke kulanakauhale, Ma ke alanui hoomakaukau iho au i kuu wahi noho!
8 megláttak ifjak s elbújtak, aggastyánok fölkeltek, megállottak;
Ike mai ka poe kanaka opio ia'u, a pee iho la; A o ka poe kahiko, ala mai lakou a ku iluna.
9 vezérek visszatartották beszédjöket és kezüket tették szájukra;
Noho malie na luna i ka olelo aku, A kau lakou i ka lima maluna o ko lakou waha.
10 előkelőknek hangja elbújt és nyelvök inyökhöz tapadt.
O ka leo o na'lii ua hunaia, Pipili ko lakou alelo me ko lakou kileo.
11 Mert fül, mely hallott, boldognak mondott engem és szem, mely látott, tanúskodott mellettem.
A lohe ka pepeiao, hoomaikai no ia ia'u; A ike ka maka, hoike mai ia no'u:
12 Mert megmentettem a szegényt, ki esedezett, és az árvát, kinek nem volt segítője.
No ka mea, ua hoopakele au i ka poe hune e uwe ana, A me ka mea makua ole, aole ana mea kokua.
13 Bujdosónak áldása reám szállt és özvegynek szívét ujjongtattam.
O ka hoomaikai o ka mea ane make i kau mai maluna o'u: A hoohauoli no au i ka naau o ka wahinekanemake.
14 Igazságot öltöttem fel s az felöltött engem, mint köpeny és süveg volt jogosságom.
Aahu iho no au i ka pono, a ua uhi mai ia ia'u; E like me ka aahu a me ke kaei poo, pela kuu olelohoopono.
15 Szeme voltam a vaknak és lába én a sántának;
Ua lilo au i maka no ka makapo, I wawae hoi no ka oopa.
16 apjuk én a szűkölködőknek, és annak, kit nem ismertem, pörét átkutattam.
He makua hoi au no ka poe ilihune; A o ka mea hakaka a'u i ike ole ai, ua huli aku au ia.
17 Összetörtem a jogtalannak zápfogait, és fogai közül vetettem ki a ragadmányt.
Ua haki ia'u na kui o ka mea hewa, A ua kaili aku au i ka waiwai hao mai kona mau niho aku.
18 Mondtam: fészkemmel együtt fogok kimúlni s mint a főnix sokasítom napjaimat;
Alaila i iho la au, e make auanei au iloko o kuu punana, A me he one la e hoonui auanei au i na la.
19 gyökerem nyitva van a víznek, és harmat időz gallyamon;
Manamana ae la kuu aa ma na wai, A kau iho la ka hau, a ao ka po, maluna o kuu lala.
20 dicsőségem szinte új nálam s íjam a kezemben megifjodik.
Ua hou ko'u nani iloko o'u, A o ka'u kakaka, ua hooulu hou ia ma kuu lima.
21 Rám hallgattak és várakoztak és csendben figyeltek tanácsomra.
Hoolohe lakou ia'u a kakali hoi, A noho malie lakou i kau oleloao.
22 Szavam után nem szóltak többet, rájuk cseppegett beszédem;
Mahope o ka'u olelo ana, aole lakou i olelo hou, A kulu iho ka'u olelo maluna iho o lakou.
23 s mint esőre várakoztak: reám, és szájukat tátották tavaszi esőre.
Kakali lakou ia'u e like me ka ua; A hamama loa lakou i ko lakou waha, no ke kuaua hope.
24 Mosolyogtam rájuk, nem hitték; de arczom világosságát nem sötétítették el.
A akaaka au ia lakou, aole lakou i manao he oiaio; A o ka malamalama o kuu maka aole lakou i hookulou ilalo ia.
25 Választottam útjokat s fejtől ültem s ott időztem, mint király a csapatban mint a ki gyászolókat vigasztal.
Ua wae aku au i ko lakou aoao, a noho me he luna la, A noho au me he alii la maluna o ka poe kaua, E like me ka mea hooluolu i ka poe e uwe ana.
